2001-es
indulása óta az internetes közösségi lexikon a világ 10 leglátogatottabb
oldalának egyikévé vált, igaz az olvasók öröme mellett életrajzában a
marketing célú manipulációt és az oktatás ellenszenvét is kénytelen
feltűntetni. (Forrás: SG)

A mai
emberi tudás tematikájának nagy részét érintő online lexikon jelenleg
több mint 9 millió oldalnyi írott információt tudhat magáénak, ami
kinyomtatva közel 50 tonna papírt emésztene fel. Jelenleg legalább 250
nyelven találhatunk írásokat, igaz csak 16 olyan van ezek között, ami
100 000 feletti szócikk gyűjteménnyel rendelkezik. A legtöbb
természetesen angol nyelvű, csak ebből van 2,2 millió, amit a német
követ közel 700 000-rel, de a lengyelek és a románok is
átlépték már a bűvös 100 ezres határt. Nekünk magyaroknak sem kell már
sok hozzá, hisz 83 ezer körüli szócikkünk van már nekünk is. Sőt az 5500
lakosú Bambara lakói is összehoztak 144 bejegyzést.

„Viszonylag rövid idő alatt a Wikipedia a világ
legsikeresebb közösen írt webszájtja lett.” – örvendezett Florence
Davouard, a Wikimedia Alapítvány elnöke. „Világszerte önkéntesek
tízezreit tudtuk megszólítani, mindenkit, akivel osztozunk közös
álmunkon, hogy az embereket világszerte feljogosítsuk minden emberi
tudás összegyűjtésére. Most, hogy nemzetközileg is erős önkéntes
táborral rendelkezünk, arra szeretnénk fókuszálni, hogy a Wikipedia és a
mellette működő testvér projektek minőségét javítsuk. Az elkövetkezendő
5 évben soha nem látott mértékű web alapú kezdeményezés fogja a nagy
célunkat segíteni.”

Persze nem
mindenki ilyen eufórikus a Wikipediával kapcsolatban mint az elnök úr,
hiszen gyakorta gyanúsítják a Wikipediát, hogy hulladék információkat is
hordoz testén. Igaz, a tesztek azt mutatják, hogy az oldal pontossága
az elfogadható határokon belül van.

Tara Brabazon, akadémikus professzor ugyanakkor a
tudósok szkepticizmusát és konzervativizmusát fenntartva azt nyilatkozta
a Daily Telegraph brit napilapnak, hogy még a Brightoni Egyetemen
tartandó beiktatási beszédében is az oldalt fogja támadni. Szerinte
előbb meg kell tanítani a hallgatókat értelmezni dolgokat és csak utána
kell a kezükbe technológiát adni. Azt szeretné, ha a diákok leülnének és
olvasnának, ami nem egyenlő azzal, hogy online olvasnak. „Az akarom,
hogy tapasztalják meg a papírt és az oldalakat, legalább annyira, mint
ahogy a digitalizációt és a pixeleket.” – mondta. „Mindkettő nagyon jó,
de a helyes ha mindkettőt megkapják és nem csak ezt vagy
azt.”

Az utóbbi időben pedig egyre
több helyről érkeznek a professzorral egy nótát fújó oktatókról hírek.
Az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban is több helyen
megtiltották a Wikipedia vagy általában az online források hivatkozását
dolgozatokban, de itthon sem nézi jó szemmel minden oktató a digitális
forradalmat. Érdekes lesz újabb 7 év múlva visszatekinteni erre az
időszakra, amikorra ez a vita már végleg lezárul.