Egy
ballagó diák szülei akár hatvan ezer forintot is kiadnak egy évben a
ballagási ruhára, terembérletre, különböző ajándékokra a
pedagógusoknak.
(Forrás: Rádió.hu)

Milyen értékben kell ajándékot venni,
kell-e egyáltalán, nem elég a köszönöm, vagy a
virág?  A pedagógusok egy része úgy gondolja, neki jár
az ajándék év végén, ballagáskor, és ezt elég egyértelműen ki is fejezi
a szülőknek. Vannak, akik még azt is megmondják mit szeretnének kapni.
Azzal még nincs is baj, ha olyan vázát nem akar, ami nem tetszik neki,
vagy nem illik a lakásába, de az már kicsit furcsa, ha azt mondja, hogy
az előző osztályától kapott kerti bútorhoz még hiányzik egy hintaágy,
vagy szép lenne a lakásában egy nagy szobanövény, esetleg arany láncot,
karkötőt szeretne. Természetesen a szülők eldönthetik, mennyit tudnak
áldozni az év végi ajándékokra, és mit vesznek a tanárnak, de
természetesen a szülőknek is jobb érzés, ha azt látják, hogy örömmel
fogadják, amit kapnak és nem csak egy kényszeredett mosoly, köszönöm a
reakció.

Egy anyuka, akinek mindkét
gyermeke ballagni fog, – egyik az általános, a másik a középiskolából –
kiszámolta, hogy egy év alatt körülbelül százhúsz ezer forintot ad ki a
járulékos költségekre: a szalagavató bál terembérlete, meghívók,
ruhakölcsönzés, a tanári karnak szánt ajándékok. Az anyuka elmondta azt
is, hogy ha nehezen is, de mindig ad pénzt, mert nem akarja, hogy az ő
gyereke kilógjon a sorból, vagy rossz szemmel nézzen majd rá a tanítója,
mert tőle nem kapott semmit.

A
személyre szabott, akár kézzel készített ajándékok is lehetnek
meghatóak, emlékezetesek – mondja egy tanárnő, aki szerint nem az a
fontos, hogy drága legyen egy ajándék, hanem, hogy érezze, gondoltak rá,
megköszönik egész éves munkáját. A sokadik vázáról nem biztos, hogy
eszébe jut majd később az osztálya, vagy tanítványa, de egy személyes
tárgyra nézve, emlékezhet, felidézheti az együtt töltött
éveket.