Az első díjakat az ország legkiválóbb tudósai,
művészei, ipari munkásai, földművesei vehették át, akikről úgy ítélték,
hogy hozzájárultak az ország újjáépítésének sikeréhez. Az alapítók a
magyar kultúra és alkotótevékenység folyamatosságát is ki akarták
fejezni, ezért posztumusz kitüntetést kapott József Attila, Bartók Béla
és Derkovits Gyula.

A díjakat 1963-ig március
15-én a köztársasági elnök, majd az Elnöki Tanács elnöke adta át.
1965-től az időpont április 4-re került, 1966 után már csak 1970-ben,
majd ettől kezdve három évente osztották, kivételt csak 1975, a
felszabadulás 30. évfordulója jelentett. A Kossuth-díj a rendszerváltás
utáni újraalapítás, 1990 óta ismét évente, s ismét március 15-én kerül
átadásra.

1963-ban a tudományos, kutatási és műszaki
teljesítmények jutalmazására létrehozták az Állami Díjakat, ezt váltotta
föl 1990-ben a Széchenyi-díj, azóta a Kossuth-díj a legmagasabb művészi
kitüntetés. Bizonyos időszakokban a díj három, sőt négy fokozatát is
kiadták, jelenleg két fokozata van: díj és nagydíj. Az 1952-ben
létrehozott alkalmi fokozatot kezdetben csillaggal ékesített
aranyfokozatnak nevezték, 1955-től lett Nagydíj. Ezt csak kevesen
vehették át: 1952-ben Kodály Zoltán zeneszerző, 1953-ban Riesz Frigyes
matematikus, 1955-ben Lukács György filozófus, 1957-ben ismét Kodály
Zoltán és 1963-ban Lyka Károly művészettörténész. A díjat csak kevesen
kapták meg kétszer és még kevesebben háromszor: Bán Frigyes filmrendező,
Fischer Annie zongoraművésznő, Illyés Gyula író, költő, Keleti Márton
filmrendező, Nádasdy Kálmán rendező, Kodály Zoltán zeneszerző és Fábri
Zoltán filmrendező.

A kitüntetettek személyére
az e célra létrehozott bizottság ajánlása alapján a kormány tesz
javaslatot a köztársasági elnöknek, az ő aláírása után a listát a
miniszterelnök ellenjegyzi. A díj megosztva is adományozható közösen
létrehozott alkotás esetén, s meg is vonható attól, aki arra
érdemtelenné vált. A díjakhoz (fokozatuktól függően) az adott korszakban
igen jelentős (adó- és illetékmentes) pénzösszeg is jár, ez kezdetben
az első fokozatnál az akkori éves átlagfizetés háromszorosa volt, ma az
éves átlagkereset ötszöröse. Az alapításkor a pénzdíjat babérkoszorú
kísérte, 1991-től egy henger formájú talapzaton álló, aranyozott bronz
Kossuth-kisplasztika jár vele. A Kossuth-díj alapszabályait az idők
folyamán mintegy húsz alkalommal változtatták meg, a módosítások gyakran
egymástól függetlenül érintették a fokozatok elnevezését és a jelvények
külalakját.

Sokat elárul az adott
időszak általános és kulturális politikájáról, hogy kik kaptak
Kossuth-díjat. 1949-ben például egyszerre díjaztak három kommunista
politikust, Andics Erzsébetet, Gerő Ernőt és Révai Józsefet. A
kitüntetettek között a magyar kultúra nagyjai mellett kezdetben szép
számmal akadt állattenyésztő, vasesztergályos, gépmunkás, de még
1960-ban is tüntettek ki vájárt, tsz-elnököt.