1945.
november 20-án kezdődött meg a II. világháborúban aktívan közreműködő,
háborús bűnökkel vádolt náci vezetők pere.
(Forrás.
Múlt-kor)

Hatvan évvel ezelőtt,
1945. november 20-án a nürnbergi igazságügyi palota 600-as termében
kezdődött el a náci vezetés tagjait felelősségre vonó per, amely új
szakaszt nyitott a nemzetközi jog történetében.

A szovjetek csak nehezen egyeztek bele, hogy Nürnbergben, az
amerikai megszállási övezetben ítélkezzenek a náci Németország vezetői
felett, így sikerült elérniük, hogy hivatalosan Berlint nyilvánítsák a
törvényszék székhelyévé. Nürnberg több szempontból is alkalmas helynek
ígérkezett a per lefolytatására. Először is a súlyos bombázások ellenére
is épen maradt az igazságügyi palotája, amelyet alagút kötött össze a
szomszédos börtönépülettel. Az ideológiai-politikai hátteret pedig az
szolgáltatta, hogy Nürnberg gigantikus náci pártgyűlések színhelye volt,
s nürnbergi törvényekként váltak hírhedtté a faji
törvények.

Az előzmények 1943.
október 30-ra nyúlnak vissza, amikor az Egyesült Államok,
Nagy-Britannia, Kína és a Szovjetunió Moszkvában közös nyilatkozatot
adott ki. Ebben leszögezték, hogy a Németországgal kötendő
fegyverszüneti egyezménnyel egy időben azokat a német katonai
személyeket, valamint a nemzetiszocialista párt azon tagjait, akik a
második világháborús kegyetlenkedésekért, mészárlásokért és
kivégzésekért felelősek, vagy azokban részt vettek, visszaküldik azokba
az országokba, amelyekben e bűncselekményeket elkövették, hogy a
felszabadított országok saját törvényeik szerint vonhassák őket
felelősségre és ítélkezhessenek fölöttük.

A Törvényszék hatásköre az moszkvai elvek alapján
megkötött 1945. augusztus 8-i londoni egyezményen alapult, amelyet a
négy nagyhatalom írt alá, s amely azon fontosabb tengelyhatalmi háborús
bűnösök pereinek lefolytatását célozta, akiknek a bűncselekményei nem
kapcsolhatók egyetlen országhoz, illetve földrajzi helyhez. Később
további 19 nemzet fogadta el az egyezmény rendelkezéseit.

A vádirat négy vádpontot
tartalmazott: 1. béke elleni bűncselekmények – agresszív háború
előkészítése, megindítása és folytatása nemzetközi egyezmények és
megállapodások megsértésével, 2. emberiség elleni bűncselekmények –
kivégzés, deportálás és népirtás 3. háborús bűncselekmények – a háborús
szabályok megsértése 4. „közös terv vagy összeesküvés” az előző három
vádpontban felsorolt bűncselekmények elkövetésére. A bíróság
felhatalmazást kapott arra, hogy bármely egyént bűnösnek nyilvánítson a
fenti 1-3. vádpontokban, valamint bármely csoportot vagy szervezetet
háborús bűnösnek minősítsen. A testület a négy győztes nagyhatalom által
delegált egy-egy tagból, valamint egy-egy helyettesből állt. Az
ügyészek is a négy aláíró országot
képviselték.