A Történelemtanárok Egylete rendkívüli közgyűlésére

Háttéranyag a Közgyűlésre való felkészülésre

Tagjaink hamarosan megkapják a TTE Hírmondó következő számát is, ebben adjuk közre a konferencia állásfoglalását. Reményeink szerint e dokumentum levelünk kézhezvételekor – több háttéranyaggal együtt – a TTE honlapján már olvasható.
Az alábbiakban néhány kérdés megfogalmazásával és egy platformtervezet közreadásával kívánjuk segíteni a Közgyűlésre való felkészülést.
 
Kérdések:
1.  Szükség van-e az európai és a magyar tudományos tendenciáknak megfelelő tartalmi modernizációra?
 
2.  Mi a történelemtanítás feladata, szerepe az ezredfordulón?
 
3.  Beletartoznak-e a történelemtanítás kereteibe a modern tartalmak?
 
4.  Mi történjen a megkezdett modernizációs programokkal? 

Platformtervezet a történelemtanítással kapcsolatos központi szabályozásokról a Történelemtanárok Egylete számára 

1.  A közoktatás tartalmi szabályozásának reformja a jelek szerint hosszúra nyúlik. Az új kormány nem fogadja el az elődei által megalkotott rendszert, és a Nemzeti alaptanterv teljes átdolgozására, valamint kerettantervek megalkotására készül. A TTE abban érdekelt, hogy minél hamarabb létrejöjjön a tartalmi szabályozás stabil, működőképes és az érdekeltek által is elfogadott mechanizmusa. Ugyanakkor természetesnek tartja, hogy a vita nehezen lezárható. Az elhúzódó vita is jobb, mint a szakma véleményét semmibe vevő autokratikus oktatáspolitika.
 
2.  A tartalmi szabályozással kapcsolatos nézeteltérések a TTE Bizottmányát is megosztották. Ezért vált sürgetően szükségessé, hogy tisztán lássuk: miben ért egyet a tagság, és hol húzódnak a törésvonalak. Az álláspontoknak ez a tisztázása ugyanakkor éppen a TTE egységének a megőrzését szolgálja. Nem szabad, hogy szőnyeg alá söpört elvi ellentétek szétzilálják a Történelemtanárok Egyletét.
 
3.  A TTE elengedhetetlennek tartja, hogy a NAT korrekciójával és a kerettantervek kidolgozásával kapcsolatos elvi döntések meghozatalakor a kormányzat szakértők széles körének véleményére támaszkodjék, valamint azt, hogy ebbe a munkába az első lépésektől kezdve vonják be a szakmai szervezeteket, így a TTE-t is.
 
4.  A történelemtanárok – így a TTE tagsága is – abban érdekeltek, hogy megszűnjék a magyar iskolarendszerben jelenleg uralkodó tantervi káosz. Számíthassanak arra a középiskolák, hogy kezdő évfolyamaikra nagyjából azonos történelmi előképzettséggel jönnek a belépő diákok, bármilyen iskolatípusba is jártak korábban! Érjük el, hogy a történelemtanítás a középiskolák kezdő évfolyamain valamiképpen logikus folytatása legyen az új tanulók korábbi tanulmányainak! A TTE tagsága tisztában van azzal, hogy ez a követelmény nem valósítható meg akkor, ha a kerettantervek csak az egyes iskolatípusok saját logikáját követik, és nincsenek tekintettel a rendszerszerűség szempontjaira.
 
5.  A TTE csak olyan központi tartalmi szabályozást tart elfogadhatónak, amely lehetőséget biztosít a helyi innovációra, a tantárgyi integrációra, valamint arra, hogy a helyi tantervek alkalmazkodjanak a helyi sajátosságokhoz és a tanulócsoportok összetételéhez.
 
6.  A TTE régóta következetesen hangoztatott elvi álláspontja, hogy szükségesnek tartja a történelemtanítás belső arányainak megváltoztatását: a művelődéstörténet, az életmódtörténet, a technikatörténet, valamint a történeti ökológia oktatásban betöltött szerepének növelését. A TTE tagsága tisztában van azzal, hogy ilyen irányú változások csak akkor mehetnek végbe, ha egyúttal csökken a hagyományos politikatörténet tananyagban betöltött súlya. A TTE elengedhetetlennek tartja, hogy ez a szempont megjelenjen a NAT korrekciója, a kerettantervek kidolgozása, valamint az érettségi követelményrendszerének véglegesítése során.
 
7.  A TTE állást foglal a képességfejlesztő történelemtanítás mellett. A tartalmi szabályozás olyan formáit támogatja, amelyek a történelemtanítás döntő jelentőségű műveltségközvetítő és identitást elmélyítő funkcióinak érvényre juttatása mellett arra is lehetőséget biztosítanak, hogy ugyanez a történelemtanítás betöltse nélkülözhetetlen szerepét az ismeretszerző és -feldolgozó, problémamegoldó és kommunikációs képességek fejlesztése terén.
 
8.  A TTE – hűen korábbi nyilatkozataihoz – ezúttal is leszögezi, hogy a jelenismeret oktatása a magyar közoktatás megkerülhetetlen feladata. Ebben a munkában a legnagyobb szerepe értelemszerűen a történelemtanároknak lesz. A TTE nem tekinti elvi kérdésnek, hogy a jelenismereti tanulmányok általában önálló tantárgy keretei között vagy a történelemmel integrálva jelennek majd meg a kerettantervekben. Azt azonban szükségesnek tartja, hogy legkésőbb az érettségit közvetlenül megelőző időszakban legalább egy önálló jelenismereti tárgyat is tanuljanak a diákok.
 
9.  A TTE elengedhetetlennek tartja, hogy a történelemtanítás legkésőbb az általános iskola 5. évfolyamán megkezdődjék. Abban a kérdésben azonban megosztott a tagság, hogy ez feltétlenül a rendszeres-koronologikus történelemtanítás kezdetét kell-e, hogy jelentse, vagy előkészítő-képességfejlesztő évfolyam(ok)ra van-e inkább szükség. Mindkét álláspont hívei elismerik a másik felfogásban rejlő részleges igazságokat. Ezért ezt a szakmai vitát egyik fél sem akarja a másik fél egyleten belüli látványos legyőzésével eldönteni, azaz egyik fél sem akarja – pillanatnyi és a mindenkori kormánypolitikával is összefüggő számszerű fölényét kihasználva – a TTE-t eszközként használni saját álláspontja érvényre juttatásához.
 

A kérdéseket Vass Vilmos fogalmazta meg, a platformtervezetet Knausz Imre írta.
 
A Bizottmány vitaindítóként ajánlja ezeket a Közgyűlés figyelmébe.

Meghívó a rendkívüli közgyűlésre