A Fizika
évének jegyében indítja programját a Mindentudás Egyeteme.

A hatodik szemeszter 2005. január 24-én kezdődik
és június közepéig tart. Az előadások több kiemelten fontos esemény
köré szerveződnek.

Január 24-én Szabó Gábor: Milyen messze esett
Newton almája? -A fizikai gondolkodásmód és a természettudományok címmel
tartja szemeszter nyitó előadását, melyben azt vizsgálja, hogy hogyan
hatott a fizika a társadalom és a kultúra fejlődésére. A félév során öt
további fizikai tárgyú előadásra kerül sor: Kolláth Zoltán a
csillagbelső hangjairól, Faigel Gyula az atomi szerkezetekről, Fodor
Zoltán a világegyetem keletkezéséről, Závodszky Péter a fehérjék
szerkezetéről és funkciójáról egy fizikus szemszögéből beszél, valamint
Kroó Norbert szemeszterzáró előadása a fény fizikájáról szól
majd.

2005 azonban nemcsak a fizika
éve, hanem József Attila születésének 100. évfordulója is. Ebből az
alkalomból Bókay Antal tart előadást a költő születésnapján, április
11-én. A Mindentudás Egyeteme így emlékezik a 20. század legnagyobb
hatású költőjére.

Idén 15 éves a
magyar demokrácia. Jó alkalom ez arra, hogy az alkotmányosság
kérdéseiről (Bihari Mihály, Sólyom László), a politikum sajátosságáról
(Bence György) beszéljünk.

Mindezek
mellett talán a legfontosabb dátum mégis március 7-e, hiszen ekkor kerül
sor a Mindentudás Egyeteme 100. előadására, melyet a Magyar Tudományos
Akadémia elnöke, Vízi E. Szilveszter tart. Előadásában a társadalmat
rendkívüli mértékben foglalkoztató kérdésről beszél: a kemény drogok
kultúrtörténeti és biológiai kérdéseiről.

A Mindentudás Egyeteme kiemelt fontosságot tulajdonít
annak, hogy előadásai a határon túli magyar közösségek számára is
elérhetőek legyenek. Ennek jelentős állomása volt 2004. májusában az
első határon túl szervezett előadás Révkomáromban. A sorozat
folytatásaként november 18-án Erdélybe, a határon túli magyar kultúra
fellegvárába látogatott a Mindentudás Egyeteme. Az ötödik szemeszter
egyik legkiválóbb előadását tartotta Szilágyi N. Sándor nyelvész
professzor Kolozsvárott.  A hatodik szemeszterben is
folytatódnak határon túli előadásaink. Ismét Erdélybe látogatunk,
Marosvásárhelyről jelentkezik majd a Mindentudás
Egyeteme.

Természetesen a határon
belül is igyekszenek minél többekhez személyesen eljutni, ezért a
korábbi sikeres vidéki (pécsi, szegedi, miskolci ésveszprémi)
előadásokat most újabbak követik: Debrecen, Sopron és
Gödöllő.

január 24.
Szabó Gábor: Milyen messzire esett Newton almája? – A fizikai
gondolkodásmód és a természettudományok

január 31. Kolláth Zoltán: A csillagbelső hangjai – a
modern szférák zenéje

február 7.
Faigel Gyula: Mire jó a röntgenvonalzó? – Az atomi szerkezet
meghatározása röntgensugárzással

február 14. Száz János: Talált pénz – Opciók a
mindennapokban és a pénzügyi piacokon

február 21. Makovecz Imre: A szerves gondolkodásról, a
szerves építészetről

február 28.
Palkovics László: Intelligens járművek

 március 7. Vizi E. Szilveszter: Kemény drogok
– a kreativitás mítosza és a rombolás valósága

március 21. Fodor Zoltán: A világ keletkezése és az
elemi részek fizikája

április 4.
Sótonyi Péter Tamás: A csirke kikelésétől a Spanyol Lovasiskoláig – Az
állatok mozgásának elemzése

április
11. Bókay Antal: Énszerkezet, önteremtés – József Attila üzenete

április 18. Závodszky Péter:
Fehérjék – a szerkezettől a funkcióig, a fizikától a
biológiáig

április 25. Horváth
Attila: Lopakodó járvány – A nemi érintkezéssel terjedő
fertőzések

május 2. Karádi István:
Infarktus és koleszterin

május 9.
Bihari Mihály: Alkotmányos rendszerváltás

május 23. Sólyom László: Az alkotmány őrei

május 30. Bence György: A politikum
sajátossága

június 6. Kroó
Norbert: A fény fizikája

Sikeres
szemesztert zárt a Mindentudás Egyeteme Klub sorozata is – a két
helyszínen zajló rendezvényeket alkalmanként 100-150-en kísérték
figyelemmel -, mely a 6 szemeszterben új tematikával
folytatódik.

Több nagy
szakmai szervezet javaslatára a 2005-ös évet – Einstein „nagy évének”
századik évfordulóját – az ENSZ közgyűlése a Fizika Nemzetközi Évévé
nyilvánította. A Fizika Évének egyik fő célja az, hogy hozzájáruljon a
fizika és szélesebb értelemben a természettudományok társadalmi
elfogadottságának, presztízsének javításához.

Ezzel összhangban az előadásban megvizsgáljuk azt, hogy
hogyan hatott a fizika a társadalom és a kultúra fejlődésére. Ez a
hatás két területen követhető nyomon A kevésbé megfogható, ugyanakkor
talán fontosabb hatás az, hogy a fizika alapvető szerepet játszott
gondolkodásunk fejlődésében. Ennek bemutatására áttekintjük, hogy melyek
a fizikai gondolkodás alapvető jellemzői, és példákkal szemléltetjük
azt, hogy ezek hogyan jelennek meg a fizikától távoli
tudományterületeken.

A fizika
hatása jóval közvetlenebb módon jelenik meg hétköznapi eszközeinkben.
Néhány kiragadott példán keresztül bemutatjuk, hogy a fizika milyen
meglepően sok helyen bukkan fel körülöttünk, milyen sokféle módon járul
hozzá életminőségünk javításához.

Az
előadás helye és időpontja: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
Egyetem Informatikai Épülete (Budapest XI., Magyar tudósok körútja –
régi nevén Pázmány Péter sétány – 2.), Kozma László nagyelőadó;
2005.

január 24., 19:30