Hónapok óta folyt a találgatás a felsőoktatási törvénytervezetről, amely alaposan átfazonírozza a magyar felsőoktatási rendszert. Azt eddig is lehetett tudni, hogy sarkalatos pont a felvételi követelmények szigorítása, a pedagógusképzés új alapokra helyezése. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium honlapján ma délutántól olvasható a „vitaanyagnak” szánt törvénytervezet, amely a felsoroltakon kívül több érdekes pontot is tartalmaz. (Forrás: hvg.hu)

November 3-án a várakozások ellenére nem tették közzé a felsőoktatási törvénytervezetet, ám Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár és Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár sajtótájékoztatón felvázolta a törvénytervezet alapelemeit, amelyek hónapok óta vitát indukálnak a közösségi oldalakon, fórumokon.

„A magyar felsőoktatási törvény koncepciója egységes és értékelvű”, cél a „magyar felsőoktatás magas színvonalának, a hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt versenyképes tudás megszerzésének biztosítása és az intézményrendszer gazdaságos működtetése” – mondta Hoffmann Rózsa a sajtótájékoztatón. „A környezettudatos értelmiség” nevelése, a „ jövő nemzedékének nevelésére-oktatására hivatott pedagógusok képzése” szintén elsődleges célkitűzés.

A magasztos célok és teendők beharangozása után ma délután végül felkerült a Nemzeti Erőforrás Minisztérium honlapjára a törvénytervezet, amelyet az oktatásért felelős államtitkárság vitaanyagnak szán, és mint a honlapon írják, december 10-ig várják az ezzel kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat. (Azt is leszögezik: az új törvény csak az alapelveket rögzíti, a részeleteket jogszabályok szabályozzák majd.)

Elkülönülnek az egyetemek és a főiskolák

A törvénytervezetben rögtön az elején új téziseket fektetnek le: a felsőoktatás közszolgálat, a jelen és a jövő nemzedékeinek boldogulása érdekében elengedhetetlen az oktatás színvonalának emelése, ehhez pedig minőségi oktatók szükségesek: meghatározzák az oktatók besorolásának kritériumait. Ugyanakkor a felsőoktatási intézmények maguk választhatják majd vezetőjüket, önállóan alakíthatják ki a tantárgyi tematikát és kutatási feladataikat. A pedagógusképzés viszont más lapra tartozik: ezt az állam szabályozza majd, mert – mint írják – ennek a „központilag szabályozott közoktatási rendszer a megrendelője”.

Az egyetemek és főiskolák feladatai mostantól elkülönülnek: az előbbiek tudományos műhelyként is funkcionálnak majd és a nemzetközi versenyben helytállni képes szellemi erőt termelik ki, az utóbbiak főleg a gyakorlati munkára készítik fel a hallgatókat. A karok működését minőségi és mennyiségi feltételekhez kötik és felülvizsgálják a többciklusú felsőoktatási rendszert. Az állami és államilag elismert egyházi felsőoktatási intézmények központi támogatást kapnak, ugyanakkor a nem állami és alapítványi intézmények csak akkor juthatnak ilyen támogatáshoz, ha állami megrendelést kapnak.

[…]

Mi lesz a pedagógusképzéssel?

A képzés „általában” kétciklusú lesz, kivéve néhány területet, amelyet jogszabály nevez majd meg. Az osztatlan 10, illetve 12 féléves képzés megmarad az orvostudományi, jogtudományi, állatorvosi-, erdész-, építész-, és művészképzésben. A törvénytervezet legnagyobb nyilvános vitát generáló pontja kétségkívül a pedagógusképzés új alapokra helyezése. A tanárképzés 12 féléves lesz, alapvetően osztatlan formában. Az ötödik év után viszont következik majd egy iskolában eltöltött gyakorlati év. Ahhoz, hogy valaki részt vehessen a tanárképzésben, két emeltszintű érettségi vizsgát kell tennie, amihez jön még a kötelező alkalmassági vizsga. A tervek szerint a 12 félévben szaktárgyi képzés és tanári felkészítés zajlik majd, utóbbi része a módszertan és tanítási gyakorlat, a pedagógiai-pszichológiai képzés. A két gyakorlati félév után – melynek idejére a közoktatási intézmény járulékmentes, úgynevezett hallgatói munkadíjat ad (az előző évi minimálbér összege) – lehet záróvizsgázni, a hallgatók ezután kaphatják meg tanári diplomájukat. A végzést követően indulhat a kétéves tanári gyakornoki idő.

[…]