Határok és selyemtérképek: világháborús kartográfia a budai várban
2009. szeptember 2. szerda, 0:00
Az
Országos Széchényi Könyvtár Térképtára és az Erődítés Történeti
Egyesület a II. világháború kitörésének 70. évfordulója alkalmából „A
II. világháború térképeken” címmel kiállítást állított össze, ahol a
hadviselő felek katonai és polgári térképei tekinthetők meg. (Forrás:
Kultúra.hu)
A háború során
folyamatos határváltozások történtek, amelyeket a korban újabb és újabb
térképek kiadásával próbáltak a nagyközönségnek bemutatni, mikor még
távol voltak a hadszínterek a hátországtól. A németek háborús győzelmei
nyomán a határváltozások egyik következménye, hogy Magyarország Európa
10. legnagyobb alapterületű országa lett (a Szovjetuniót nem számolva
Európához), miután a katonai megszállások következtében több nagy
területű ország elvesztette önállóságát.
A hadiszerencse fordulását 1943-tól a lakosság a
bombázások kapcsán ismerte meg először. A bombázásokhoz kapcsolódóan a
hazai légoltalom különböző kordokumentumait is bemutatják: köztük
légoltami térképeket, a lakosság tájékoztatását szolgáló kiadványokat,
füzeteket és a bombakárosultak bejelentő lapját, amelyet azon károsultak
töltöttek ki, akik állami kompenzációt igényeltek a bombázások okozta
károk miatt.
A bombázások kapcsán megtekinthetőek a
szövetséges pilóták által használt különleges selyemtérképek, amelyeket
lezuhanás esetére készítettek. A lezuhant gépek életben maradt
személyzetének ezek segítségével kellett menekülőutat találniuk. Előnyük
a papírtérképekkel szemben kis méretük és hangtalan használatuk
volt.
Végül a háború 1944 során elérte hazánkat is és
az ország frontvonallá változott, a főváros pedig hónapokon keresztül
egy katlancsata színtere lett. Ezt az időszakot mutatja be korabeli
térképeken keresztül a kiállítás: a szovjet vezérkari térképtől kezdve, a
németek által használt román topográfiai térképen át a Magyarországot
ábrázoló német topográfiai térképekig.
A kiállítás
helyszíne: Budapest I. kerület, Szent György tér 2. (Budavári palota „F”
épület)
Belépődíj: nincs, az OSZK-ba viszont vagy
csak beiratkozott olvasó, vagy 1200 Ft-os napijeggyel rendelkező mehet
be! Aki nem akar olvasó, vagy napijegyet venni, az a bejáratnál mondja
be, hogy a kiállításra érkezett.
Kiállítási időszak:
2009. szeptember 1. – 2009. december 23.