Magyarországon
a lakosság 60 százaléka egyetlen könyvet sem olvas el egy évben. Ennél
is ijesztőbb, hogy a 18-29 évesek egyharmada még sohasem járt
könyvtárban.
(Forrás: Népszabadság)

A gyermekek olvasási szokásairól tartott előadást Nagy
Attila olvasásszociológus, az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa a
Könyvtárak összefogása a társadalomért elnevezésű rendezvénysorozat
konferenciáján, amelyet a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban tartottak.
Felmérések alapján próbálta bemutatni azokat a tendenciákat, amelyek a
nemzetközi PISA-jelentés közismert adataihoz vezettek. A középiskolás
korú magyarok az olvasottak megértésének színvonala alapján
összeállított rangsorban eléggé hátul szerepelnek. Az előadó szerint
viszont nagyon erős a szórás. A gimnazisták eredményei vetekedtek a
legjobb finnekével, a szakiskolások viszont a harmadik világ diákjainak
szintjén tudják viszszaadni, amit elolvastak.

– Nagyon fontos adat, hogy Magyarországon a lakosság 60
százaléka egyetlen könyvet sem olvas el egy évben – emelte ki az
előadó. – S ami még ijesztőbb, hogy a 18-29 évesek korosztályának –
tehát azok, akik tanulnak vagy nemrég még tanultak – egyharmada sohasem
járt még könyvtárban!

Az előadás
talán legérdekesebb része az olvasmányélmények változó tendenciáiról
szólt. Régebben a nemzeti kánonba tartozó és a hazafias érzést erősítő
könyvek vezették a sort (Egri csillagok, Jókai-regények, Winnetou), ma
inkább az egyén helykeresését bemutató könyvek érdeklik a gyerekeket,
amilyenek J. K. Rowling (Harry Potter) vagy Meg Cabot (A neveletlen
hercegnő naplója) művei is. Harry Potter kalandjai egy felmérés szerint a
fiúk és a lányok esetében is vezetik a legemlékezetesebb olvasmányok
listáját.

Nagy Attila szerint mindez
összefüggésben van többek között azzal a ténnyel is, hogy ma a
gyermekek egyharmada családon kívül születik, és sokuk nehezebben
találja meg helyét a világban. A gyerekek számára a történet, a kaland
iránti érdeklődés egészen kiskorukban elkezdődik, és egyáltalán nem
mindegy, hogy az „ősbizalom” állapotából a „Szoríts magadhoz!”, „Tegyél
le!”, „Engedj el!” sorozatán keresztül hogyan nyílik ki a gyermek szeme a
környezetére. – A felnőtt társadalom radikális változásai közben az
egyre magányosabb gyerekeknek a kaland maga az egyén helykeresése az
osztályban, a családban, világban – magyarázta Nagy Attila. – Talán
ezért is ítéltetik egyre kevésbé érdekes tematikának a haza, a nemzet, a
történelem.

Bár nem tartozott az
előadás témájához, a látogatónak azonnal feltűnt a Fővárosi Szabó Ervin
Könyvtárban, hogy a majdnem teljesen megtelt teremben mindössze fél
tucat férfi látható, köztük a délelőtt két előadója és az intézmény
főigazgatója. – A magyarországi könyvtárosok több mint kilencven
százaléka nő, a többiek pedig igazgatók vagy legalábbis osztályvezetők –
erősítette meg a látványt Nagy Attila. (- Minek feszegeti, hogy miért
törődünk ebbe bele? – szegezte a tudósítónak a kérdést az egyik
résztvevő. – A végén még az a néhány férfi is elszelel, aki mégiscsak
színesíti a könyvtári életet.)