Térképek
a Félhold árnyékából címmel jelent meg egy CD-ROM. Deák Antal András
másfél évtizedes kutatómunkájának köszönhetően eddig sohasem látott,
1700 körül született térképek kerültek lemezre.
(Forrás:
Népszabadság)

A térképek egyik
szerzője, Luigi Ferdinando Marsigli olasz hadmérnök, aki Budavár 1686-os
visszavételénél az ostrom sikeréhez nagyban hozzájárult, sőt meg is
sebesült, az 1699-es karlócai béke után pedig az új határvonalakat
kijelölő bizottság császári biztosa volt. Ebben a minőségében a közel
850 km hosszú határmentét hadmérnökeivel felmérette és feltérképeztette.
Valószínűleg ő rajzolta le utoljára a békeszerződés után lerombolt
várakat is. De ez a CD-ROM elsősorban nem Marsigliről szól.

– Egy évtizeddel ezelőtt, amikor
Marsigli világhírű művének, az 1726-ban megjelent Danubius
Pannonico-Mysicus című hatkötetes Duna-monográfia első kötetét
fordítottam, fogalmazódott meg bennem a kérdés: Hogyan lehet az, hogy
míg Marsigli egyetlen segítőjének nevét sem említi, egy Johann Christoph
Müller nevű fiatalember nevét viszont igen? – nyilatkozta lapunknak
Deák Antal András. Idővel meggyőződésévé vált, hogy Müllert, akinek az
1709-ben megjelent híres Magyarország-térképet és a Duna-monográfia
gyönyörű térképeit köszönhetjük, méltatlanul elhanyagolták. A Bolognában
őrzött Marsigli-hagyatékban található sok-sok névtelen térkép mögött őt
sejtette. A többéves kutatómunka Bolognában és Bécsben igazolta Deák
sejtését. Kutatásaiból egyértelműen kiderült, hogy Müller sokkal több
volt egyszerű háttérembernél – a XVIII. század egyik nagy
térképész-egyéniségének tűnik.

A
bécsi Hadi Levéltárban 1998-ban talált térképek és helyszínrajzok
háromszáz évvel ezelőtti vízrajzi és földrajzi állapotokat rögzítettek.
Ugyanakkor sokszor bőséges leírást találunk rajtuk, ami a történészek
számára különös fontossággal bír. A most megjelentetett CD-ROM 370
ilyen, többnyire névtelen térkép leírását tartalmazza, több mint 250-et
az olvasó képileg is „kézhez” kap.

A CD-ROM igazi érdekességekkel is szolgál. Ilyen
például a pestistérkép, amelyen Marsigli a Balkán felől terjedő
pestisjárvány továbbterjedésének megakadályozására tesz javaslatot.
Ilyen továbbá Magyarország és a világ első tematikus kereskedelmi
térképe, amelyen Baját téve meg az ország kereskedelmi központjává,
felvázolja, hogy a karlócai békekötést (1699) követően a Magyar
Királyság mely kereskedelmi utakon bonyolíthatja le kereskedelmét
Törökország, Lengyelország, a Balkán, Olaszország és a Földközi-tenger
felé. Ugyancsak az említett iratok között található hazánk első
postatérképe is.