Megtalálásukkor
régészeti szenzációként tálalták a Veleia római városának romjai között
fellelt 3. századi cserepeket, amelyek egyikén a legrégibb keresztre
feszített Krisztus-ábrázolást is azonosították, míg mások alapján az
derült ki, hogy a baszkok nyelve az ismertnél is régebbi lehet. Most
azonban kiderült, hogy a hangzatos elméletek csupán szánalmasan gyenge
hamisítványokra épültek. (Forrás: Múlt-kor)

A Spanyolország északi részén, Nanclares-nál előkerült
harmadik századi cserépedényekre vésett képek, szimbólumok és szavak azt
bizonyították a baszkok számára, hogy egyedülálló nyelvük (az euskara) a
korábban gondoltnál is régebbi lehet. Az ásatás vezetője, Eliseo Gil
másfél évvel ezelőtt még azt állította, hogy Veleia városa egyenesen
Rómával és Pompejivel vetélkedhet. A nacionalisták számára mindez újabb
muníciót jelentett a tökéletes autonómia, és hosszú távon a függetlenség
követeléséhez is.

Egy szakértői bizottság azonban
most lelohasztotta a kedélyeket: szerintük ugyanis a leletek
hamisítványok. Martín Almagro, a prehisztorikus történelem professzora
szerint „vagy egy viccel, vagy hamisítványokkal állunk szemben”, és
képtelenség, hogy valamit ilyen sokáig komolyan vettek. A kutatók ezért
most komoly erőkkel keresik azokat a hamisítókat, akik feliratokkal
díszítették a harmadik századi cserépedényeket. Ez utóbbi persze jó hír:
legalább azok eredetiek. Az viszont még nem világos, hogy a
hamisítványok az ásatáskor kerültek elő, vagy csak a laborba
szállításkor csempészték őket a többi közé.

Ez
viszont komoly botrányokat okozhat: a Kálvária, és keresztre feszítés
ábrázolása az egyik edényen a történet legkorábbi ismert vizuális
megjelenítése, míg az euskera szavak 700 évvel datálták korábbra a
baszkok ősi nyelvét.

A hamis darabokat sajnos
megtalálni sem volt nehéz: azokhoz ugyanis modern, akár nagyáruházakban
is használható ragasztót használtak. A leleteket talált, korábban
ismeretlen istenek neveit egy számítógépes adatbázison átfuttatva
kiderült, hogy 19. századi személynevek, sőt volt, ahol még Descartes
nevét is hieroglifákkal írták az edényekre.

A
szakértőknek így utólag az is világos, hogy már abban a pillanatban
gyanakodni kellett volna, amikor az egyik edényen Nofertiti királynő
nevét is megtalálták, akinek a létezésére először csak a 19. században
találtak írásos nyomokat. A Kálvária-részen pedig az fedte fel a
hamisságot, hogy ott megjelenik a RIP (nyugodjon békében) felirat is,
ami arra utal, mintha Krisztus meghalt volna, és nem támadott volna
fel.

A bejelentés hatalmas pofon a helyi, és országos
kormányzatnak, hiszen a feltárások több százezer euróba kerültek, így a
jelenleg is folyó kutatásokat a bejelentés hírére azonnal leállították.
A The Guardian telefonon nem tudta elérni a régészeket sem, akik
azonban arról meg vannak győződve, hogy a leletek egy része valódi
lehet.