A minden
idők legnagyobb bibliai lelet-együttesét jelentő ősi zsidó kincs a
Hamász által uralt területen található – legalábbis erre a váratlan
következtetésre jutott egy angol régész.
(Forrás:
Múlt-kor)

A római birodalom katonái
által a jeruzsálemi templom felgyújtásakor elrabolt, és mostanáig
elveszettnek hitt szertartási eszközök valójában már 1500 éve a
jeruzsálemi Templom-hegy alatt lehetnek elrejtve.

Sean Kingsley egy évtizede keresi a jeruzsálemi templom
kincseinek, szertartási eszközeinek – köztük a nagy gyertyatartó
(menóra) – nyomát különböző ókori szövegekben és régészeti forrásokban.
Állítása szerint 2000 év elteltével először sikerült rekonstruálnia azt a
folyamatot, amelynek során a kincsek az i.sz. 5 században elhagyták az
Örök Várost.

A jeruzsálemi templom
elpusztítását Vespasianus császár rendelte el a zsidó felkelés végén,
majd annak felgyújtása után a római csapatok 50 tonnányi aranyat,
ezüstöt és értékes műtárgyakat vittek magukkal Rómába. A kincset cipelő
katonák láthatók Vespasianus fiának, Titusnak alig egy évtizeddel később
épült diadalívén is.

Az ötödik
századig, azaz Róma bukásáig a kincseket a Fórumon álló Béke templomában
állították ki. Kingsley elmondta, hogy a Vatikántól kapott adatokból
jött rá, hogy a kincs ekkor elhagyta a várost. „Egy biztos, hogy a kincs
nincs a Vatikán mélyén elrejtve. Én vagyok az első, aki bizonyítani
tudja, hogy a Templom kincsei nincsenek Rómában” – mondta a régész a The
Times-nak.

Kingsley a történeti
rekonstrukció során az i.sz. első századi zsidó történetíró, Josephus
Flavius munkájára, Justinianus udvari történészének, az i.sz. 562-ben
elhunyt Prokopiosznak munkájára, és Hitvalló Szent Theophanész
(760k.-817), Bizáncban élő szerzetes könyvére támaszkodik. Theophanész a
284-814 közti történelmet bemutató Chronographia-jában azt írja, hogy
i.sz. 455-ben a kincseket Geiserik vandál király vitte magával
Karthágóba, ám azokat 533-ban Belizár, bizánci hadvezér Hippo Regius
kikötőjében fogta el, és a birodalmi fővárosba
szállíttatta.

A hetedik században a
perzsák kifosztották és felperzselték Jeruzsálemet, ahová Modestus
pátriárkát nevezték ki, aki 614-ben vitte magával a kincseket, majd
azokat hamarosan elrejtették a Templom-hegy alatt. Az ekkor történt
eseményekkel Komoróczy Géza is foglalkozott – vonatkozó cikkét a menóra
és a keresztfa történetéről itt olvashatja. Az arab hódítás után azonban
megfeledkeztek erről, és a keresztesek megjelenésekor már senki nem
tudott a kincsek hollétéről.

Kingsley az interjúban elmondta, hogy a kincsek miatt
évtizedek óta vita dúl a Vatikán és Izrael között, ugyanis az utóbbi a
pápai államot gyanúsítja a kincsek jogtalan birtoklásával és
visszatartásával. Mivel a Templom-hegy birtoklása ma az arab-izraeli
konfliktus egyik központi kérdése, így akár diplomáciai bonyodalmat is
jelenthet, ha kiderül, hogy a kincs ténylegesen a Hamász által uralt
területen található. Kingsley szerint azonban kétség nem fér hozzá, hogy
ha a kincsek előkerülnének, minden idők legnagyobb bibliai
lelet-együttesét jelentenék.

Kingsley vizsgálatát és a jeruzsálemi kincsek
rekonstruált történetét a 2006. október 5-én megjelenő, God’s Gold: The
Quest for the Lost Temple Treasure of Jerusalem (Isten aranya: a
jeruzsálemi templom elveszett kincseinek nyomában) című könyvében
olvashatják majd el az érdeklődők.