Internetre
kerülnének az ügynöklisták és jelentések, újra átvizsgálnák a tartósan
titkosított iratokat – elkészült az MSZP javaslata, amely a házelnök
szerint pontot tehet a múltra.
(Forrás: Népszabadság)

A tervezetet a szocialisták megküldték a
korábban aggályait hangoztató adatvédelmi biztosnak is. Már a tavaszi
ülésszak első ülésnapján tárgyalhat, a legpergőbb menetrend szerint
pedig március közepére szavazhat is az Országgyűlés arról a
törvénymódosításról, amely nagyobb nyilvánosságot kíván teremteni az
előző rendszer állambiztonsági dossziéinak. Az Országgyűlés elnökéhez
tegnap benyújtott képviselői önálló indítványt az MSZP elnöke, a
szocialista frakció vezetője és helyettesei jegyzik.

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a szöveget azzal a
kommentárral vette át tegnap Burány Sándortól, hogy reményei szerint a
törvény lezárja az elmúlt tizenöt év elmaradásait, egyszer és
mindenkorra pontot tesz a múltra. Reméli azt is, hogy a törvény
meghozatala kisebb feszültséget fog kelteni, mint amennyi feszültséget
önmagában rendezni tud.

Az
indítvány elkészítéséért felelős Burány Sándor frakcióvezető-helyettes
többször egyeztetett Gyurcsány Ferenccel, aki a hónap közepén elkészült
első változatot a nyilvánosság előtt bírálta, az iratok
megismerhetőségének még szélesebb lehetőségét kérve. Ennek eleget
tettek, hiszen az eddig tartósan titkossá nyilvánított dossziék
újravizsgálását rendelné el a törvény. Figyelembe vették az SZDSZ
kéréseit is, így a levéltárnál őrzött teljes anyag – leszámítva az
államtitkot és a magánéletre vonatkozó adatokat – hosszabb távon az
internetre is felkerül. A levéltár honlapján fokozatosan teszik közzé az
iratokat. Az első ütemben az állambiztonsági szervekkel együttműködők,
illetve az alkalmazásában állók azonosításához szükséges információkat
lehet majd megtalálni.

A
törvényjavaslat szövege konkrétan nem tér ki arra, hogy a jelentések is
nyilvánosságra kerülnek-e, bár a koalíciós pártok múlt heti
sajtótájékoztatóján arról volt szó, hogy így lesz, hogy például
„Medgyessy Péter szt.-tiszti jelentéseit egy az egyben megismerhetővé
teszik”. Burány Sándor lapunknak tegnap megerősítette: azért nem tértek
ki külön a jelentésekre, mert a törvény alapján egyértelmű, hogy azokat
is nyilvánosságra hozzák.

A
dokumentumok digitalizálása és a várhatóan ugrásszerűen megnövekvő
érdeklődés kielégítése jelentős többletfeladat és -költség a
levéltárnak. Az ezzel kapcsolatos többlettámogatásról Szili Katalin
házelnök szerint egyeztetések kezdődnek majd a levéltárral.

A jelenlegi iratátadó bizottság
helyett új testület dönt majd arról is, hogy mely iratokat tarthatnak
vissza a nemzetbiztonsági szolgálatok, és indokolt-e azoknak az
iratoknak a titkosítása, amelyek már a levéltárban vannak. Erről eddig
egy háromtagú bizottság határozott, amelynek mandátuma március elején
lejár.

A szakértőket több kritika
érte amiatt, hogy túlságosan figyelembe veszik a szolgálatok
szempontjait. Elsősorban az állambiztonsági szerveknél dolgozókra
vonatkozó iratok maradtak a szolgálatoknál. A módosítás szerint egy új
testület jön létre, két tagját a kormány, egy-egy tagját pedig a Magyar
Tudományos Akadémia és a Magyar Történelmi Társulat elnöke jelöli. Ismét
átrostálják a szolgálatoknál lévő papírokat, szűkebb lehetőséget adva
azok visszatartására, és felülvizsgálják a levéltárban lévő minősített
iratokat is. (A Fidesz erre a feladatra az Országgyűlés nemzetbiztonsági
bizottságát javasolta.) Az új testület a bírósághoz fordulhat, ha úgy
véli, hogy a szolgálatok valamilyen iratot indokolatlanul tartanak
vissza.

Az új törvénymódosítási
tervezetet Burány Sándor megküldte a szabad demokratáknak és a korábban
aggályait hangoztató Péterfalvi Attila adatvédelmi biztosnak. A két
ellenzéki párt képviselői futárpostával kapják majd meg az indítványt.
Ez a törvénymódosítás ugyanakkor nem zárta le a vitát a két kormánypárt
között arról, hogy vajon az új szabályok nem igénylik-e az alkotmány
módosítását is.

A most elkészült
törvényszöveg alapján ugyanis nemcsak – mint eddig – a közszereplők,
hanem a magánemberek múltja is megismerhető lesz. Ehhez viszont gyakori
jogértelmezés szerint jelenleg nincs meg az alkotmányos felhatalmazás.
Az MSZP és Gyurcsány Ferenc szerint hozzá kell nyúlni az alaptörvényhez,
az SZDSZ szerint nem.

A tervezett
módosítások ugyanakkor vitán felül nem tesznek eleget annak a
visszatérően megfogalmazott ellenzéki követelésnek, amely szerint
szankciókat is kell alkalmazni, vagyis ki kell zárni a közéletből a
pártállami nemzetbiztonsági szolgálatokkal együttműködőket. Ezt a
szándékot a kormánypártok nem támogatják, s elegendőnek tartják azt,
hogy a nevek nyilvánosságra kerülnek.

Az egyházak sem tekinthetik belügyüknek az
ügynökkérdést, állította Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vasárnapi
televíziós istentiszteletén. A vezető lelkész szerint a nyilvánosságra
tartozik, hogy a katolikus egyház papjai továbbadták-e azokat az
információkat, amelyeket például a gyónás alkalmával szereztek a
hívektől. Mint mondta, annak idején a rendszeresen templomba járókon
kívül sokan tettek eleget nagyobb ünnepeken gyónási kötelezettségüknek,
és ha a pap a meggyónt bűnöket továbbadta, az már közügy. Németh szerint
szerencsés, hogy a listák nem közvetlenül a rendszerváltást követően
kerültek elő, hanem most, mert így az egykori célszemélyeknek – köztük
neki is – volt idejük feldolgozni a történteket, s ma már nem vált ki
olyan indulatokat a lépés, mint amilyet tíz-tizenöt éve váltott volna
ki.