Ha nem
is tömegesen, de szép számmal őriznek emberi bőrbe kötött könyveket az
amerikai könyvtárakban.
(Forrás: Népszabadság)

Az esetek többségében van valami kapcsolat a kötetek
tartalma és a borító között. A jelenségről a Nemzeti Orvostudományi
Könyvtár ritkaságokkal foglalkozó szakértője, Laura Hartman írt
tudományos dolgozatot. Szerinte például orvosok azért köttették emberi
bőrbe anatómiai atlaszaikat, hogy így őrizzék meg a kutatásaikhoz a
saját a testükkel hozzájárult donorok emlékét.

A Brown Egyetem könyvtárában Andreas Vesalius belga
sebész 1568-as keltezésű anatómia-tankönyve és a Haláltánc című XIX.
századi erkölcsi tanmese két kötete van emberi bőrben. A Haláltánc a
szegényeket és gazdagokat egyaránt elérő végről szól. Az egyik példányt,
írta az AP hírügynökség, 1893-ban kötötték emberi bőrbe, de nem volt
elég az alapanyag, ezért az ketté kellett hasítani. A külső réteg a
könyv előlapján enyhén rücskös, míg a belülre és a hátlapra került belső
réteg bársonyosan sima.

A kutatók
szerint nem világos, vajon a donorok mindegyike előre hozzájárult-e
teste ilyen felhasználásához. A bőr zöme a feltételezések szerint az
amputált végtagokról, illetve a szegényházban elhunytak orvostudományi
célra felhasznált holttesteiről származik. Az amerikai könyvtárak az
ilyen könyveket zárt részlegeikben, külön dobozokban tárolják, és csak
tudományos célra teszik hozzáférhetővé. A Pennsylvaniai Egyetem
bioetikai intézetének szakértője, Paul Wolpe szerint ez megfelel a mai
kor felfogásának, ugyanakkor hozzátette, más lenne a véleménye, ha a
náci Németországból származó könyvekről lenne szó.

A ritkaságok között van egy George Walton nevű útonálló
saját bőrébe kötött emlékirata, amelyet végrendeletében ő maga
hagyományozott egyik áldozatára. Clevelandben őrzik a Korán egyik
példányát, amelyet egy arab törzsi vezető köttetett a saját
bőrébe.