Egy
titokzatos vallási közösség művészetét, a habánok kerámiáit mutatja be
az a kiállítás, amely hétfőn nyílt meg Budapesten, az Iparművészeti
Múzeumban.
(Forrás: Múlt-kor)

Egy
titokzatos vallási közösség művészetét, a habánok kerámiáit mutatja be
az a kiállítás, amely hétfőn nyílt meg Budapesten, az Iparművészeti
Múzeumban. A Habán mítosz (1593-1738) című tárlaton 11 magyar
magángyűjtő és a múzeum kerámiái közül egy csaknem 150 darabos
válogatást tekinthetnek meg a látogatók – mondta Réti László, a tárlat
rendezője a megnyitó előtti sajtóbemutatón.

A XVI-XVII. századi habán művészet legjavát
reprezentáló kiállításon a kétszeri égetéssel készített, vakító fehér
ónmázas fajansztárgyak mellett kék- és sárgamázas kerámiák is
szerepelnek. Így például látható egy, 1664-ben készített sárgamázas
korsó, amelyből csak 3-4 darab található a világon. Réti László
elmondta, hogy az edényekre a megrendelő kívánságára gyakran évszámot,
monogramot, nevet, címert festettek. A kiállított kobaltkék, mangánlila,
sárga, rézzöld kerámiakincsek is nagyrész felirattal, évszámmal
ellátott darabok.

A budapesti
Iparművészeti Múzeum őrzi a világ legnagyobb habán-anyagát. A bemutató
rendezőjének közlése szerint a nyolcvanas évek óta nem rendeztek nagyobb
habán kiállítást Magyarországon. A tárlatot Schneider Márta, az
Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára, valamint Takács
Imre főigazgató nyitotta meg.

Takács
Imre a habánok történetét felidézve kiemelte: az elzártan élt vallási
közösség, amelynek tagjai között sok kézműves volt, sajátos művészeti
stílust hozott létre. A mítosz tovább él, a bemutatott tárgyak és a
vallási közösség története még mindig nagyon sok titkot hordoz magában –
tette hozzá.

A habánok (más néven
anabaptisták, vagy újrakeresztelkedők) vallási csoportja a reformáció
idején szerveződött a protestantizmus egyik ágából Svájcban. A magyar
elnevezés (habán) a Haushaben (házközösség) szóból ered – olvasható a
múzeum összegzésében. Ónmázas fajanszaik olyan luxuscikknek számítottak a
XVI-XVII. századi Európában, amelyet csak a főurak engedhettek meg
maguknak. Ezeket a kerámiatárgyakat csak ünnepi alkalmakkor használták, a
mindennapokban a kastélyok, püspöki vagy érseki paloták termeit
díszítették.

A keddtől megtekinthető
válogatás az Iparművészeti Múzeum frissen felújított Maksai-termében
kapott helyet. A tárlat nyitva tartása alatt, november 25-ig
múzeumpedagógiai programok várják a közönséget az intézményben.