• Címlap
  • Hírek
  • Tallózó
  • Történelem
  • Történelemtanítás
  • TTE
  • Átláthatóság
  • Adatvédelem
  • English
Hirdetés

Kérjük, segíts, hogy folytathassuk munkánkat!

Számlaszámunk: 11705008 – 20133762.

A támogatás bankkártyával itt lehetséges.

Nagyon köszönjük.

Ha június után nyilatkoznék, akkor ezért megbüntetnének – magyarországi tanárok az új oktatási törvénytervezetről
2023. április 21. péntek, 9:20

„Ha június után nyilatkoznék, akkor ezért megbüntetnének, mert a státusztörvény alapján nem tüntethetem fel rossz színben a magyar közoktatást. A telefonomat is ellenőrizhetnék, amin most beszélek.”

Ezt Miklósi László, a magyarországi Történelemtanárok Egyletének elnöke mondja a Napunknak arról a törvénytervezetről, ami június elsejétől megváltoztatná a magyarországi pedagógusok jogállását, és a szólásszabadság korlátozása csak az egyik gond a tervezettel.

Tüntetés a pedagógusok mellett 2022. november 26-án. Fotó – Pedagógusok Szakszervezete / Facebook

„Sokak számára ez lesz az utolsó csepp a pohárban. A tantestületünkben valamilyen formában mindenkiben, még a pár évvel nyugdíj előtt állókban is felmerült, hogy felmondanak” – ezt pedig egy Pest vármegyei iskola tanára mondja, aki a neve elhallgatását kérte, őt Katalinnak fogjuk nevezni a cikkben.

Egy év tiltakozás

A magyarországi közoktatás évek óta nehéz helyzetben van: a tanárok fizetése alacsony, túlterheltek és szakmai keretek sem megfelelőek. 2022-t végigkísérték a tanárok tiltakozásai.

2022. január 31-re a tanárok sztrájkot hirdettek, hogy fizetésemelést és bérrendezést, valamint az óraszámok csökkentését követeljék. (Illetve azt, hogy ne kelljen fizetés nélküli szabadságra küldeni azokat a tanárokat, akik nem akarja beoltatni magukat a koronavírus ellen – ez a kérdés azóta tárgytalanná vált.)

A sztrájkra a kormány úgy reagált, hogy 2022 februárjában egy rendelettel átalakította a sztrájktörvényt. Ennek értelmében az oktatási intézményeknek a sztrájk alatt is biztosítaniuk kell a rendes működést – ezzel elveszett a sztrájk lényege, hiszen úgy nem lehet munkabeszüntetéssel nyomást gyakorolni, hogy közben minden munkát elvégeznek.

A tiltakozások így is folytatódtak. Közben választás volt és megalakult az új, ötödik Orbán-kormány. Az oktatásügynek az egészségüggyel együtt addig sem volt önálló minisztériuma, mindkét terület az Emberi Erőforrások Minisztériuma alá tartozott, ez azonban megszűnt. Az oktatásügy és az egészségügy az új kormányban átkerült a belügyminisztérium alá.

A nyári szünet után új lendületet kaptak a tiltakozások. A tanárok és a diákok tüntetésekkel, élőláncokkal tiltakoztak az oktatás állapota és az oktatáspolitika ellen. Voltak tanárok, akik a polgári engedetlenség eszközéhez nyúltak.

2022 őszén emiatt több tanárt elbocsátottak az állásából, ami csak még inkább fokozta az elégedetlenséget és az ellenállást.

A tiltakozások azonban nem vezettek eredményre, 2023 elejére ki is fulladtak. A kormány március elején egy új törvénytervezetet tett közzé, ami gyökeresen átalakítaná a tanárok jogviszonyát.

Teljes átalakítás

A tervezet tovább növelné a tanárokra rótt terheket, ráadásul a tiltakozást is még inkább ellehetetlenítené. Az iskolákat fenntartó tankerületeknek tovább nőne a befolyásuk a tantestületek rovására. Emellett

  • a tanárok felmondási ideje kitolódna az eddigi két hónapról fél évre, azaz félév közben nem tudnának munkát váltani, erre az időre tulajdonképpen „röghöz kötné” őket;
  • a heti munkaidő 48 órára növekedne, a tanárokat a szabadságuk alatt is be lehetne hívni bármilyen munkára, például takarításra;
  • a pedagógusok áthelyeztethetők lennének akár kilenc hónapra is az ország bármelyik másik iskolájába vagy óvodájába;
  • a tanév meghosszabbítható lenne akár július 15-ig;
  • a közszférában dolgozóknak nyugdíjba vonulásuk előtt jár egy „sétálóidőnek” nevezett fizetett szabadság, ami legalább négy hónap. A tanárok esetében ez lerövidülne egy hónapra;
  • jelenleg a végkielégítés a ledolgozott idő függvényében sávosan változik, 20 év után például nyolc hónapnyi végkielégítés jár. Ez is egységesen lecsökkenne egy hónapra;
  • a tanárok még munkaidőn kívül sem kritizálhatnák a közoktatást. A hatalom átvizsgálhatná a magántelefonjukat és számítógépüket is.

„Én még nem találkoztam olyan kollégával, aki támogatta volna ezt a tervezetet” – mondja Miklósi László. Vannak, akik elhagyják a pályát, mások készülnek otthagyni, és lesznek olyanok is, akikről nem is tudunk, csak csendben elhagyják a tanári pályát, teszi hozzá.

Katalin is arról beszél, hogy…

Forrás és a folytatás lehetősége

A teljes cikk itt olvasható a cikk pdf-ben


Akkor tudunk dolgozni, ha Ön is segít!


Akkor tudunk dolgozni, ha Ön is segít!


Vissza

TTE-tagok figyelmébe:

Éljen a lehetőséggel!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

TTE-közösség

TTE a Facebookon

Youtube-csatorna

Tankönyvek

Hisztorizás podcast

Szlovák-magyar közös múlt

Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciája

„Vissza a jövőbe!”- A közösségi média és az AI hatása a történelemre

A Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciájának állásfoglalása

Eddigi konferenciáink

Galéria

Történelemtanárok (1.) Országos Konferenciája

Támogatók

A tte.hu működésének támogatója

Adomány

Címkék

alapvizsga aláírásgyűjtés civil Civil Közoktatási Platform családtörténet előadás emberi jogok emléknap gyász Különóra módszertani cikk NAT tankönyv TTE-konferencia Tényleg!? történelmi atlasz törvény álhírek állásfoglalás érettségi

Partnerek

  • Impresszum
  • Alapszabály
  • Tagdíj
  • Belépési nyilatkozat
  • Támogatás
  • Kapcsolat
Történelemtanárok Egylete 1997-2017