Az
oktatási reform egyik feladata, hogy az iskolahálózatot és rendszert a
gyermekek számához igazítsa, s ahhoz, hogy mit akarnak tanulni.

(Forrás: MTI)

Erről Gyurcsány
Ferenc beszélt a Magyar ATV-ben csütörtökön este. Az iskolabezárásokról
azt mondta, hogy a kormánynak nincs egyetlen középiskolája sem, ezek
önkormányzati döntések. Erre nincs kormányzati program – közölte.
Hozzátette: annyi támogatást ad a kormány, hogy az általában nem elég a
fenntartásra, az önkormányzatoknak is hozzá kell járulnia. Az
önkormányzatok azért vonják össze az iskolákat, mert sokkal kevesebb a
gyerek és nem tudnak fenntartani hét-nyolc iskolát félkapacitással –
fejtette ki a miniszterelnök.

A
kormányfő utalt arra, hogy az elmúlt 15 évben 15-17 százalékkal csökkent
a gyermekek száma, eközben a pedagógusok száma nem változott, az
intézmények száma pedig emelkedett. Ez még nem lenne baj, de a magyar
oktatás teljesítménye romlott – vélte.

„Nem is hiszek abban, hogy itt ez nagy
iskolabezárással, hanem az iskolák együttműködésével (oldható meg).” –
közölte.

Az a jó iskola, ahol a
hatodik, nyolcadik osztály után egy iskolacsoportban el lehet dönteni,
hogy a diák gimnáziumban vagy szakképzésben szeretné folytatni
tanulmányait. Átfogó, összefüggő iskolákat kellene létrehozni – vélte. A
kormányfő azt mondta, „hiba volt, hogy 2002-ben csökkentettük az
óraszámokat”.

Az uniós fejlesztési
forrásokra utalva közölte: talán öt-hatszáz milliárd forintot lehet majd
fordítani a közoktatás fejlesztésére. A felsőoktatásban a fejlesztési
részhozzájárulásról azt mondta, hogy ha már mindenki fizeti, abból 20
milliárdos bevétel várható. „Ez a 20 milliárd forint borzasztóan sok
pénz, hozzájárul a magyar felsőoktatáshoz, ebbe benne van az is, hogy
ára van, és értéke van annak” – hangoztatta.

Megjegyezte: olyan nagy felháborodás ebben nincs is, ez
már nem a kilenvenes évek közepe. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők
foglalkoztatottsága több mint 80 százalék, induló keresetük
hatvan-hetven százalékkal haladja meg „a többiekét” s a kormányfő
szerint ez a legjobb befektetés – tette hozzá.

Havi öt-hat ezer forint befektetés egy ilyen jövőbe,
nem ez a tisztességes mindenkivel szemben? – kérdezte a kormányfő.
Emlékeztetett arra, hogy a legjobban teljesítők 15 százaléka
tandíjmentes lesz, az összes pénz az intézményeknél marad, s az így
befolyt összeg 30-50 százalékát ösztöndíjakra kell fordítani. A
nyugdíjrendszerről kifejtette: 2030-ra a nyugdíjra fordított kiadások
radikálisan nőnek majd, s azt biztosan nem tudjuk majd finanszírozni. Ha
most nem avatkoznak be, biztosan „nagy bajban” leszünk –
közölte.