A TTE Bizottmányának tagja 2010-ig, 1998-2001-ig alelnök

Munkahely: Történeti Hivatal
Munkahely neve, címe: 1065 Budapest, Eötvös u.7.
Tel/fax: (06-1) 478-6055

---

Életrajz

 

 

Szakmai  önéletrajz

– Gyarmati György 1976-ban szerzett történelem-földrajz szakos tanári oklevelet a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Egyetemi professzorai, Niederhauser Emil és Ránki György akadémikusok ajánlottak számára kutatói állást az MTA Történettudományi Intézetében. Annak Jelenkortörténeti Osztályára kerülve 1976-1990 között tudományos segédmunkatárs, majd munkatárs.

– Kutatási területeinek egyike Magyarország második világháború utáni nemzetközi hely-zetének a vizsgálata. Kiindulópontjául egyfelől egyetemi szakdolgozata szolgált, melyben a hidegháború genezisét illetően Winston Churchill szerepének felülvizsgálatára tett kísér-letet. Ez is közrejátszott abban, hogy – Ránki György közvetítésével – megbízatást kapott az Európa Könyvkiadótól, a néhai brit miniszterelnök hatkötetes világháborús memoárja rövidített formában való hazai megjelentetésének előkészítésére. A második világháború c. memoár-válogatás Magyarországon eddig három kiadást ért meg. Bp. Európa, 1986, 1995, 1999. (E tárgykörben közzétett további munkák a publikációs jegyzékben.)

– 1981. augusztus – 1982. április között a mainzi Institut für Europäische Geschichte poszt-graduális ösztöndíjasa. Németország Stunde Null utáni közigazgatási reorganizálását és az Entnazifisierung mechanizmusát tanulmányozta.

– A hidegháború kutatás témakörében egy, a kelet-közép-európai összefüggésekre is kitekintő záró-tanulmánnyal kiegészítve tette közzé az exeteri egyetem professzorának, Joseph Smith-nek, A hidegháború, 1945 – 1965 című kismonográfiáját. Bp. Ikva, 1992.

– Ezzel érintkező vizsgálódási körét a világháborút követő néhány évben reneszánszát élő közép- és délkelet-európai vámuniót, föderációt célzó kisállami törekvések kutatása jelentette. Ugyanebbe a tárgykörbe sorolható a Magyar Külügyminisztérium háború utáni Békeelőkészítő Osztályának vezetője, Kertész István: Magyar békeillúziók, 1945-1947. c. memoárja hazai megjelentetésének előkészítése (Európa – História, 1992.), melynek záró-tanulmányaként pályázó megírta a később emigrációba kényszerült, s az Egyesült Álla-mokban kiemelkedő tudósi, tudományszervezői karriert befutó Kertész életpályáját. E munka hozadékaként kezdte vizsgálni az “autonóm Erdély” megteremtését célzó azon fel-vetéseket, melyek mindegyik nagyhatalom béke-előkészítő elaborátumaiban fellelhetők. (E tárgykörben közzétett munkák a publikációs jegyzékben.)

– Másik vizsgálódási területe a második világháború utáni magyar belpolitika és társada-lom története. A Történettudományi Intézetbe kerülve Niederhauser Emil professzor köz-vetítésével ismerkedett meg az akkor még élő Bibó Istvánnal. Utóbbi ösztönzésére kezdett foglalkozni a háború utáni közigazgatási reformkoncepciókkal. Ezen kutatások első ösz-szegzéseként készítette el a Közigazgatási reformtörekvések Magyarországon 1945-1950. címen, 1980-ban – summa cum laude – megvédett bölcsészdoktori dolgozatát.

– Tanulmány szerzője az 1980-as bukaresti történész világkongresszusra a Magyar Történészek Nemzeti Bizottsága által megjelentetett angol nyelvű tanulmánykötetnek, valamint résztvevője az 1985. évi stuttgarti történész világkongresszusnak és tanulmány szerzője az ez alkalomból az MTA által kiadott angol nyelvű tanulmánykötetnek. (Publikációs jegy-zék)

– Német nyelvből 1981-ben a müncheni Goethe Institut bizottsága előtt tett nyelvvizsgát, majd 1986-ban a magyar állami nyelvvizsga bizottság előtt. Ugyanitt angol nyelvből tett vizsgát, 1995 folyamán.

– Közreműködött az 1980-as évek közepén az MTA Történettudományi Intézetében meg-indított kutatási programban, mely a modernkori történeti tudat formálódását vizsgálta. Ennek hozadékaként készült el a Március hatalma – a hatalom márciusa c. monográfiája. (Paginárum, Bp. 1998.)

– Főállású munkahelye mellett 1977-1985 között az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán oktatott, mint mellékfoglalkozású egyetemi tanársegéd, majd adjunktus. 1986-1990 között részt vett az ELTE ÁJK-n elindított Politikatudományi Füzetek sorozat szerkesztőségi munkálataiban.

– 1990-1997 között az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, Politológia Tanszékének főál-lású munkatársa. Előbb adjunktus, majd egyetemi docens. A második világháború utáni időszak hatalmi rendszerének feltárása keretében készítette el pályázó A párturalom intézményesítése 1945-1950. c. kandidátusi értekezését, (1995). Ennek keretében már módja nyílott betekinteni a Magyar Országos Levéltárban, a Politikatörténeti Intézet Archívumá-ban, illetve a Belügyminisztérium Történeti Irattárában korábban alig hozzáférhető iratokba is. Így a dolgozat közel felét kitevő fejezetekben taglalhatta a Belügyminisztérium, va-lamint a – változó neveken működő – politikai rendőrség szerepvállalását a kommunista Einrichtungswerk megvalósításában. A disszertáció megvédésével (1997) az MTA Doktori Tanácsától elnyerte a történettudomány kandidátusa címet. (E tárgykörben közzétett to-vábbi munkák a publikációs jegyzékben.) Ezt követően az ELTE rektora egyetemi docens-sé nevezte ki. Az ELTE ÁJK Politológia Tanszékén – amióta attól főállású docensként megvált – óraadó tanár.

– 1989-óta vesz részt abban a Vida István által vezetett kutatási programban, mely az 1944-1990. közötti országgyűlési ciklusok retrospektív almanachjának (képviselői biográ-fiák, parlamenttörténet) összeállításán és megjelentetésén dolgozik. (Történelmi Almanach sorozat.)

– 1992. május-július folyamán short grant fellow-ként folytatott tanulmányokat Firenzében az EU által fenntartott European University Institut történelmi részlegében, Richard Griffith professzor projektjében. Kutatás témája: Az európai integráció előtörténete.

– 1990-től a Janus Pannonius Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara, Történelmi Intézetének meghívott mellékállású előadója. 1991-1992-es tanévben meghívott előadója az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Kar, Történelmi Tanszékének. 1993-1994-es tanévben meghívott előadója a Veszprémi Egyetem, Társadalomtudományi Tanszékének.

– 1996-tól a lap megszűnéséig, a Társadalmi Szemle Beszélő múlt rovatának szerkesztője volt.

– 1997 augusztusától az akkor életre hívott Történeti Hivatal Elemző és Dokumentációs Főosztályának vezetője. Emellett kutatási területe: Erőszakszervezetek (ÁVO, ÁVH, politikai rendőrség) a szocialista rendszer időszakában. Munkája részeként indította meg a Trezor, valamint az Állambiztonsági Történeti Tár c. tanulmány-, illetve dokumentumkötet-sorozatokat. (Publikációs jegyzék.)

– Kandidátusi disszertációjának megvédése nyomán a Janus Pannonius Tudományegyetem rektora mellékállású egyetemi docenssé nevezte ki, a Bölcsészettudományi Kar Modernkori Történeti Tanszékére.

– 1998-tól részt vesz a JPTE-n indított, Ormos Mária akadémikus által vezetett Európa és magyarság a 19-20. században c. doktori iskola, illetve a kari Doktori és Habilitációs Bi-zottság történész albizottságának a munkájában.

– 1998-tól részt vesz az ELTE ÁJK-n indított, Bihari Mihály (az MTA doktora) által veze-tett Politológia c. doktori iskola munkájában, s A Kádár-korszak hatalmi intézményrend-szere címen önálló alprogram gazdája, illetve előadója.

– Az elmúlt évtizedben egymás után kapott felkérést Magyarország utolsó fél évszázadának – rövidebb-hosszabb terjedelemben megjelölt – átfogó bemutatására, hol a Rákosi-, hol a Kádár-korszakot, máskor pedig mindkettőt illetően. (Publikációs jegyzék.)

– A Pécsi Tudományegyetem Doktori és Habilitációs Bizottsága 2001 februárjában habilitációs eljárásra bocsátotta, majd – a sikeres védést követően – ugyanez év áprilisában kiállított oklevéllel habilitált doktorrá nyilvánította.

– Két kutatási projekt vezetőjeként nyert támogatást a NKÖM Szellemi Örökség Pályázat (SZÖP) keretében. Ezek egyike, A Belügyminisztérium Kollégiumának ülései, 1953-1956. I. már megjelent (ld. publikációs jegyzék), a másik, A politikai rendőrség dokumentumai az ÁVH létrejöttéig, 1945-1950. összegyűjtött iratai a sajtó alá rendezés stádiumában vannak.

– A fentebb említett külföldi utakon túl, tíz alkalommal tanulmányozhatta ösztöndíjas kuta-tóként külföldi levéltárak iratait, illetve történettudományi társintézetek munkásságát, tu-catnyi alkalommal vett részt külföldön – előadóként – nemzetközi konferencián, s egy al-kalommal volt külföldi egyetemen vendégtanár. (Hazai konferenciaszereplések felsorolását mellőzöm.)

– 1994-től a Történelemtanárok Egyletének – mindmáig – bizottmányi tagja, közben 1997-2001 között elnökhelyettese.

– A Kaposvári Egyetem Tanárképző Főiskolai Kara 2000 júniusában címzetes főiskolai tanárai közé választotta.

– 2003. januárjától az MTA Történettudományi Szakbizottságának választott tagja, májustól a Magyar Történelmi Társulat Századok c. szakfolyóirat szerkesztő bizottságának tagja.

– 2003. áprilisától a Magyar Köztársaság Országgyűlése által életre hívott Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának – államtitkári rangú – főigazgatója, emellett továbbra is Dr. Habil. tanárként oktat a Pécsi Egyetemen.

---

Fontosabb cikk

 

 

Önálló kiadványok (szerző, szerkesztő, közreadó) :

– Erdei Ferenc: Politikai írások. Szerk: Kulcsár Kálmán. Bp. 1988. Akadémiai.

– Winston S. Churchill: A második világháború I-II. Bp. 1989. Európa. 2. kiadás, 1995. 3. kiadás, 1999.

– Európa alkonya. A nemzetközi politika mozgásterének változása a második világháború után, 1945-1968. Székesfehárvár, Comenius. 1990. 66 o. Utánnyomás; Pécs, JPTE. 1991.

– Joseph  Smith: A hidegháború, 1945-1965. Bp. 1992.  Ikva Kiadó,

– A Kádár-korszak. Bp. 1994. ELTE ÁJK Politológia Tanszék.

– Kertész István: Magyar békeillúziók, 1945-1947. Bp. 1995. Európa,

– Trezor1. A Történeti Hivatal Évkönyve, 1999. (szerkesztő) Történeti Hivatal Bp. 1999.

– Államvédelem a Rákosi-korszakban. Tanulmányok a politikai rendőrség második világháború utáni tevé-kenységéről. Állambiztonsági Történeti Tár. (szerkesztő) Történeti Hivatal.

– Trezor 2. A Történeti Hivatal Évkönyve, 200-2001. (szerkesztő) Történeti Hivatal Bp. 2002.

– A politika rendőrsége Magyarországon a Rákosi-korszakban. Pécs, PTE. 2002. (magyar és német nyelven)

– Trezor 3. Az átmenet évkönyve, 2003. (szerkesztő) ÁBTL. 2004.

Könyvrészlet, fejezetek:

–Magyar hétköznapok Rákosi Mátyás két emigrációja között, 1945-1956. Bp. 1988. KgJK  (társszerző)

– Magyarország története, 1956-1990.  In: A magyarság története. (Pannon Enciklopédia sorozat I.) Főszerk: Kuczka Péter. Bp. 1994. Dunakanyar Kiadó. 342-374. o. A szerzői rész mellett a 20. századi fejezetek szerkesztése. 2. kiadás: 1997.)

– Politika és társadalom, 1945-1989., A rendszerváltás, 1989-1994. In: Magyarország a XX. században. (Főszerk: Kollega Tarsoly István) Bp. 1996. Babits Kiadó. 140-250. o., ill. 251-281. o.)

– Magyarország a II. világháborútól napjainkig (1945-2000) In: Millenniumi Magyar Történet. (Szerk: Tóth István György) Bp. Osiris, 2001. 557-640. o. (Második, javított, bővített kiadás, 2002.)

Tanulmányok folyóiratokban, gyűjteményes kötetekben:

–  Adalékok egy elmaradt közigazgatási reform történetéhez (1946). SZÁZADOK, 1979. 3. sz. 513-548. o.

– Politikai szempontok érvényesülése a tanácsrendszer előkészítő munkálataiban. TÖRTÉNELMI  SZEMLE, 1981. 2. sz. 178-190. o.

– Dilemmák a Dunatájon, 1945 – 1948.  SZÁZADVÉG, 1986. 2. sz. 66-87. o.

– Érdekszolidarítás, önigazgatás, demokrácia.  (Bibó István és a magyar közigazgatás reformja, 1945-1950.) JOGTUDOMÁNYI  KÖZLÖNY, 1988. 5. sz. 249-255. o.

– Három koncepció és ami utána következik… (Közigazgatási reformtörekvések és kudarcaik sorozata Ma-gyarországon, 1945-1948. TÉR  ÉS  TÁRSADALOM, 1989. 4. sz. 3-42. o.

– Magyarország közép-európaisága. Történelmi adottságok – jelenkori konzekvenciák. SZÁZADVÉG, 1989. Különszám. 31-46. o. (utánközlés, in: Iparosodás és modernizáció. Tanulmányok Ránki György emléké-nek. (Szerk: Mazsu János) Debrecen, 1991. 101-123. o.

– A diktatúra intézményrendszerének kiépítése Magyarországon, 1948-1950. JUSS, 1991. 2. sz.  138-147. o.

– A káderrendszer és a rendszer kádere az ötvenes években. VALÓSÁG, 1991. 2. sz. 51-63. o. utánközlés, in: Magyarország társadalomtörténete, 1945-1989. I. (Szerk: Fokasz Nikosz és Örkény Antal) Bp. 1998. Új Mandátum. 176-186. o.

– Modernizációs szükséglet és hatalmi érdek konfliktusa. Az igazgatásszervezet átalakítása Magyarországon, 1945-1950. SZÁZADOK, 1992. 2. sz. 202-226. o.

– Föderációs törekvések a második világháború után. POLITIKATUDOMÁNYI SZEMLE, 1992. 2. sz. 111-121. o.

– Gratz Gusztáv a Monarchia felosztásának következményeiről. TÖRTÉNELMI  SZEMLE, 1995. 1. sz. 83-115. o.

– A nemzettudat-hasadás ünnepi koreográfiája. Augusztus 20. fél évszázada. MOZGÓ VILÁG, 1995. 8. sz. 87-100. o.

– A parlamentarizmus korlátai és annak következményei az Ideiglenes Nemzetgyűlés tevékenységére. In: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány, 1944-1945. (Szerk: Feitl István) Bp. 1995. 152-170. o.

–  A komfortos kaloda negyedszázada. MŰHELY, 1996. 1-2. sz. 70-79. o.

–  A közigazgatás újjászervezése az “ideiglenesség” korszakában. TÖRTÉNELMI  SZEMLE, 1996.  1. sz.  63-98. o.

–  Harc a közigazgatás birtoklásáért. A koalíción belüli pártküzdelmek tematikái és eszközei az 1946. évi hatalmi dualizmus időszakában. SZÁZADOK, 1996. 3. sz. 497-570. o.

–  A független Erdély alkotmánykoncepciója. Tervezet 1945-ből. In: Tanulmányok Barta Gábor emlékére. (Szerk: Lengvári István) Pécs, 1996. 459-478. o. (utánközlés: KÜLPOLITIKA, 1997. 3. sz. 130-153. o.)

– „Itt csak az fog történni, amit a kommunista párt akar!” Adalékok az 1947. évi országgyűlési választások történetéhez. TÁRSADALMI SZEMLE, 1997. 8-9. sz. 151-167. o.

–  Erdély – tertium non datur. A nagyhatalmak közép-európai béketervei a második világháború időszakában. In: Híd a századok felett. Tanulmányok Katus László 70. születésnapjára. (Szerk: Nagy Marianna). Pécs, 1997. 457-474. o.

–  A revízió alternatívája. (A közép-európai integráció formaváltozatai a magyar politikai gondolkodásban, 1920-1944.) LIMES, 1997.  2. sz. 43-58. o.

– Káderpolitika a Rákosi-korszak tanácsrendszerében, 1950-1953. MAGYAR TUDOMÁNY, 1998. 10. sz. 1183-1194. o.

– A magyar közigazgatás reformja. In: A szabadság kis körei. Tanulmányok Bibó István életművéről. (Szerk: Dénes Iván Zoltán) Bp. 1999. Osiris, 77-104. o.

– Bibó István és a hazai szamizdat születése. In: “Képzeljetek embert”. Tanulmányok Schlett István 60. szü-letésnapjára. Korona – ELTE ÁJK Politológia Tanszék. Bp. 1999. 89-95. o.

– Kádár János és a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatósága. (Fordulat és folyamatosság a kommunista párt politikájában, 1948-ban.) In: Trezor 1. A Történeti Hivatal évkönyve, 1999. (Szerk: Gy. Gy.) Bp. 1999. Történeti Hivatal. 115-145. o.

– A Mindszenty ügy „diplomáciai” rendezésének kudarca. TÖRTÉNELMI  SZEMLE,  2000. 1. sz. 69-90.  o.

– A társadalom közérzete a fordulat évében. Közvélemény-kutatások és ÁVO-hangulat-jelentések 1948-ban. In: Fordulat a világban és Magyarországon, 1947-1949. (Szerk: Feitl István, Izsák Lajos, Székely Gábor) Napvilág Kiadó, Budapest, 2000. 118-137. o.

– Zsidóság Vácott a polgári korban. In: Magyarország a nagyhatalmak erőterében. Tanulmányok Ormos Mária 70. születésnapjára. (Szerk: Fischer Ferenc, Majoros István, Vonyó József) Pécs, University Press. 2000. 187-201. o.

– Ha tied az ÁVO – tied a hatalom. A politikai rendőrség tevékenysége, 1947-1948-ban. In: Államvédelem a Rákosi-korszakban. Tanulmányok és dokumentumok a politikai rendőrség második világháború utáni te-vékenységéről. (Szerk: Gy. Gy.) Bp. 2000. Történeti Hivatal. 97-133. o.

– A kampányszocializmus állama. In: A magyar államiság első ezer éve. (Szerk: Font Márta – Kajtár István) PTE. Pécs, 2000. 239-264. o.

– Kádár János, a rendőrfőnök és belügyminiszter. In: Ki volt Kádár? (Szerk: Rácz Árpád.)Bp. 2001. 34-39. o.

– Péter Gábor fiatalsága, 1906-1945. In Trezor 2. A Történeti Hivatal Évkönyve, 2000-2001. i.m. 25-78. o.

Idegennyelvű publikációk

– Hungary and Eastern Europe  Research Report, since 1945. in: Etudes Historiques Hongroises, 1980. (Ed. by Ervin Pamlényi) Budapest, 1980. Vol. II. pp. 770 – 805.

– Föderationbestrebugen in Südosteuropa, 1945-1947. in: Bulletin des Arbeitskreises „Zweiter Weltkrieg”. Berlin,  ZIfGdW. 1985. No. 1-4. S. 218-230.

– Danubian Federation Plans and Hungary, 1945-1948. DANUBIAN HISTORICAL STUDIES, 1987. No. 2. pp. 33-46.

– „Demokratisierte” oder demokratische Werwaltung? Ungarn, 1944-1945. ACTA HISTORICA, 1988. No. 2-3. S. 191-216.

– Wegry a Poludniowo-Wschodnio-Europejskie plany federacyjne, 1945-1948. STUDIA z DZIEJÓW ZSRR i EUROPY SRODKOWEJ   XXIV. WARSZAWA, 1988. 117-145. s.

– Der Konflikt von Modernizationsbedarf und Machtinterresse. Die Umgestaltung der Verwaltungsorganisation in Ungarn zwischen 1945-1950. in: Settlement and Society in Hungary 1. (Ed. by Ferenc Glatz) Bp. 1990. IHHAS. pp.  261-286.

– Föderationsbestrebungen nach dem Zweiten Weltkrieg. Vom Mitteleuropa bis zum Ostblock. in: Mitteleuropa-konzeptionen in der ersten Hälfte des 20. Jahrhunderts. (Hrsg: Richard Plaschka, Horst Haselsteiner, Arnold Suppan)  Wien. 1995. S. 369-381.

– Reformpläne für die Umgestaltung der osteuropäischen Region. (mit Zoltán  Szász) in: Mitteleuropa.  Idee, Wissenschaft und Kultur im 19. und 20. Jahrhundert. (Hrsg: Richard G. Plaschka, Horst Haselsteiner, An-na M Drabek) Wien, 1997. S. 1-17.

– Conceptual Changes on Central European Integration in Hungarian Political Thinking, 1920-1948. in: Geopolitics in the Danube Region. Hungarian Reconciliation Efforts, 1848-1998. (Ed. by Ignác Romsics & Béla K. Király) Central European University Press, Budapest. 1999. pp. 201-226.

– Aussiedlung der Deutschen aus Ungarn 1945-1947. in: Erzwungene Trennung. Vertreibungen und Aussiedlungen in und aus der Tschechoslowakei 1938-1947 im Vergleich mit Polen, Ungarn und Jugoslawien. (Hrsg: Detlef Brandes, Edita Ivanickova, Jiri Pesek) Klartext Verlag, Essen. 1999. S. 271-275.

–  La Hongrie de la deuxieme mondaile jusqu’á nos jours (194-2000). In: Mil ans d’historie Hongroise (Historie de la Hongrie de la Conguéte jusqu’á nos jours) Edité par István György Tóth. Budapest, Corvi-na/Osiris, 2003. pp. 601-682.