Az általánosabb és elvontabb fogalmak kialakításának feladata időben túlnyúlik egy-egy téma megtanítását, de még az évfolyamokon is, és térben sem zárulhat le a tantárgyi határoknál. A feladat átlépi az iskolán belüli szokásos választóvonalakat, a tanéveknél hosszabb távú, és az egyes tantárgyaknál szélesebb körű tervezést, más nézőpontból nevelőtestületen belüli, és akár intézményi szintek közötti szakmai együttműködést is igényelhet. A pedagógiai munka legfontosabb kérdése ugyanis nem az, hogy egy-egy tanár mit tanít, hanem az, hogy mindannyiuk közös munkájának eredményeként milyen tudás, milyen képességek alakulnak ki az egyes gyerekekben. A szakmai együttműködés, a tanulók érdekében való közös gondolkodás – a koherens fogalmi hálók kialakulását segítő összehangolt tanári támogatás nyújtása – nem anyagi, hanem szemléleti kérdés. A megvalósítás – a helyi lehetőségek és szükségletek függvényében – sokféle lehet. De talán mindenképp érdemes beleérteni e folyamatba a következő lépéseket:
A megcélzott fogalom (illetve összetartozó fogalmakból álló csoport) lehatárolása, és annak meghatározása, hogy annak kialakításáért, elmélyítéséért kik a felelősek a nevelői közösségen belül. A csoport együttműködési formájának meghatározása. (Pl.: hol, mikor, milyen gyakorisággal, milyen céllal, kinek a vezetésével, milyen kommunikációs csatornákat használva dolgoznak?)
A kiválasztott fogalmak tartalmának és terjedelmének közös értelmezése, hiszen sok esetben mi magunk is csak használjuk ezeket, miközben egyáltalán nem biztos, hogy pontosan ugyanazt értjük alattuk. (Pl.: Mi tartozik hozzá a jelentéshez, és mi nem? Milyen kapcsolat áll fenn a vizsgált fogalomhoz tartozó részhalmazok, elemek között?) A sikeres közös munka fontos feltétele a közös nyelv. Ezért, ha szükséges, érdemes külső szakembert is bevonni a tisztázó beszélgetésbe.
A közös értelmezést a fogalomkörhöz tartozó pedagógiai célok kitűzése követheti. (Miért fontos az adott fogalom, milyen gondolkodási módot, értékeket, üzeneteket stb. akarunk általa megerősíteni a tanulókban?)
Az átfogó közös célok meghatározása után kerülhet sor annak átgondolására, megvitatására, időbeli ütemezésére, összehangolására és rögzítésére, hogy ki mit fog tenni a fogalom építése és a hozzá kapcsolódó pedagógiai célok megvalósulása érdekében.
S végül a tervezésben helyet kell kapnia annak a kérdésnek, hogy a csoport tagjai miként fogják nyomon követni – szükség esetén korrigálni – a folyamatot, illetve meggyőződni arról, hogy valóban haladnak-e a kitűzött célok felé.