Feltűnően
magas támogatásokat kaptak azok a szervezetek, amelyek képviselői a
Nemzeti Civil Alapprogram testületeiben ülnek – állítja Göncz Kinga. A
miniszter szerint az a kép alakult ki, hogy a civil delegáltak
önmaguknak osztják a pénzt.
(Forrás: Népszabadság)

A Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) létrehozását még Medgyessy
Péter miniszterelnöksége idején kezdeményezte a kormány. Az évente
mintegy hétmilliárd forinttal gazdálkodó program „elvi irányítását” a
tanács végzi, a pénzek sorsáról a kollégiumok döntenek. Azt elkerülendő,
hogy a pártok eluralják a terepet, a tanácsban és a kollégiumban a
civil szervezetek képviselői vannak többségben. Ezzel a konstrukcióval
valóban sikerült megakadályozni, hogy az NCA esetében is a nagypolitika
osztogassa a milliárdokat, helyette viszont más gondok adódtak. Göncz
Kinga esélyegyenlőségi miniszter legalábbis a közelmúltban levelet írt
az NCA tanácsának, amelyben a civil alapprogram működésével kapcsolatos
kifogásait vette sorra.
 
A miniszter szerint
a pályázati felhívásokból hiányoznak az elbírálás szempontjai, így a
szervezetek számára nem világos, hogy a gyakran azonos tartalmú és
értékű pályázatok közül az egyik miért nyer, a másik pedig miért nem.
Általános gyakorlat, hogy a pályázatokat a kollégiumi ülések előtt
munkacsoportok értékelik, ezekről viszont nem készül írásos feljegyzés.
Göncz Kinga különösen irritálónak minősíti, hogy a tanácsba és a
kollégiumokba beválasztott szervezetek „feltűnően magas támogatásokat
kaptak, semmiféle önkontroll nem érvényesül, és ez kialakítja azt a
képet, hogy az NCA civil delegáltjai önmaguknak osztják a
pénzt”.
 
Megemlíti, hogy tavaly négy olyan
szervezet volt, amely a különböző kollégiumokhoz benyújtott pályázatok
révén elnyerhető lehető legmagasabb összeget kapta, 18 millió forintot: e
négy szervezet közül kettő az NCA tanácsához, valamint az egyik
kollégium két-két tagjához kötődik. (Megjegyzendő: a tanács tagjainak
elvileg nincs beleszólásuk a pályázatok elbírálásába, de úgy hírlik,
némelyek megtalálják a módját, hogy befolyásolják a kollégiumok
döntéseit.) Az esélyegyenlőségi tárca vezetője azt is szembetűnőnek
tartja, hogy az egyik kollégiumban a tagokhoz köthető kilenc szervezet
mindegyike elnyerte a kért összeget, ebből négy a kollégium által adható
maximumot.
 
Göncz Kinga arra kéri a
tanácsot, hogy tegyen javaslatot az összeférhetetlenségi szabályok
szigorítására. Máskülönben az általa felsorolt problémák a „Nemzeti
Civil Alapprogram hitelességét és tisztaságát ássák alá, végső soron a
szükségességét is
megkérdőjelezhetik”.
 
Ebből az következik,
hogy akár meg is szűnhet az NCA, ám az egyik kormányzati szakértő
szerint ilyesmiről szó sincs. Göncz Kinga inkább figyelmeztetésnek
szánta a levelet. Az NCA testületeinek mandátuma a jövő év elején lejár,
ha a kormány az alapprogram megszüntetését fontolgatná, akkor bele se
kezdtek volna az új választások
előkészítésébe.
 
Az NCA tanácsa visszadobta a
labdát a minisztériumnak. A testület azt kérte Göncz Kingától, hogy az
NCA-t mentesítse az úgynevezett maradványképzési kötelezettség alól, ami
miatt az idén több milliárd forinttal kapnak kevesebbet a civil
szervezetek. A miniszter levelét a tanács legközelebbi ülésén vitatják
meg. Farkas István, az NCA tanácsának tagja kérdésünkre hangsúlyozta: a
civil alapprogram tizenegy kollégiuma közül egy-kettőnél biztosan
akadnak problémák, de ez a rendszer még mindig jobb annál, mint amikor
politikai pártok bírálták el a pályázatokat. Így a civil társadalomnak
most lehetősége van arra, hogy leváltsa képviselőit, ha nem bízik
bennük.