• Címlap
  • Hírek
  • Tallózó
  • Történelem
  • Történelemtanítás
  • TTE
  • Átláthatóság
  • Adatvédelem
  • English
Hirdetés

Kérjük, segíts, hogy folytathassuk munkánkat!

Számlaszámunk: 11705008 – 20133762.

A támogatás bankkártyával itt lehetséges.

Nagyon köszönjük.

Gettóiskolák, gettóosztályok
2006. január 19. csütörtök, 0:00

A
szakértők szerint megfelelő fejlesztési módszerekkel óriási különbségek
is behozhatók.
(Forrás: Népszabadság)

Magyarország egyedülálló a fejlett világban az iskolai
szegregáció terén. A 2002-es és a 2003-as PISA-teszt is igazolja, hogy
nálunk az iskola még inkább felnagyítja az anyagi, szociális, kulturális
különbségeket, a túl korai szelekció valóságos gettóiskolákat,
gettóosztályokat hoz létre.


Az itt tanuló gyerekeknek gyakorlatilag semmi esélyük sincs a
továbbtanulásra, így a munkapiaci beilleszkedésre. A rendszerváltozás
óta évente újratermeljük a potenciális munkanélkülieket, ma ez a
folyamat már a gyerekek mintegy 20 százalékát érinti. Ha nem teszünk
sürgősen valamit, ez előbb-utóbb 20 százalékos munkanélküliséget
jelenthet – hangzott el a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat
keretében megrendezett oktatási konferencián.


A nagy társadalmi sokkhelyzetek tovagyűrűző hatása még
évtizedekig eltarthat. A rendszerváltozáskor csaknem egymillió ember
veszítette el az állását, a társadalmi különbségek növekedése, bizonyos
csoportok végérvényesnek tűnő leszakadása lakóhelyi szegregációhoz
vezetett. Abból a faluból, kerületből, városnegyedből, ahol túlsúlyba
kerültek a halmozottan hátrányos (többségükben roma) lakosok, a
középosztály pánikszerűen elmenekült. Ma is folyamatos népességcsere
zajlik, így homogén „szigetek” jöttek létre, ahol a munkanélküliség
szinte százszázalékos, a lakosság segélyekből tengődik, s ahol a
felzárkózás esélye egyenlő a nullával. Az oktatási szakemberek szerint
mindez az iskolára is jellemző. A „gettósodott” területeken az iskolák
is „gettósodnak”, újratermelik, sőt felnagyítják a lakóhelyi
szegregációt. A „gettóiskolákban” többnyire túlterhelt pedagógusok
oktatnak, kevés a felzárkóztatást elősegítő gyógypedagógus (olyan iskola
is van, ahol egyetlenegy sincs), a problémás tanulók összesűrítése
miatt burjánzik a tudást lebecsülő, tanulással szembehelyezkedő
szubkultúra. Felzárkóztatás helyett teljesítménycsökkentéssel próbálják
elérni, hogy a gyerekek legalább a nyolc osztályt elvégezzék.
Továbbtanulásra így nincs esélyük, az olló még tágabbra nyílik, mint azt
a hátrányos induló helyzet indokolná.


Ma már három-négy éves lemaradás figyelhető meg egy-egy
város különböző iskolái között, de az egy iskolán belüli „normál” és
„felzárkóztatónak” nevezett gettóosztályok között is. Nálunk a
hátránnyal induló, problémás gyerekeket automatikusan „kiszűrik” a
normális iskolarendszerből, elkülönített osztályokat létesítenek
számukra – a roma gyerekek több mint 70 százaléka ilyen osztályokba jár
-, ami eleve konzerválja az induló hátrányt.


Kutatások bizonyítják, hogy a gyermekkori szelekciónak
semmiféle tudományos alapja nincs – figyelmeztetnek a szakemberek. Az
induló hátrány – megfelelő felzárkóztató módszerekkel – minden esetben
korrigálható. Fejlett országokban kifejezetten tilos a gyerekeket
különféle felvételi módszerekkel „kimazsolázni”, mint azt nálunk a
szabad iskolaválasztás lehetővé teszi. Egy jellemző példa: Nagyecseden,
amely a cigány ének- és tánckultúra egyik központja Magyarországon,
egyetlen roma tanuló sem jutott be az ének-zene tagozatos osztályba,
többségük a gyógypedagógiai osztályba került.


Finnországban és Hollandiában, ahol a gyerekek a
PISA-teszteken kiváló eredményt értek el, nincs szabad iskolaválasztás.
Nincs tagozatos „kimazsolázás”, és nincsenek gettóosztályok sem. A
gyerekek igen különböző anyagi-társadalmi háttérrel, különböző érettségi
szinten kerülnek egy-egy osztályba. De az adatok azt mutatják, hogy
megfelelő fejlesztési módszerekkel óriási különbségek is behozhatók. És
minél korábban kezdődik ez a fejlesztési tevékenység, annál
eredményesebb. A jelenlegi oktatási kormányzat már korrigálta azt a
hibás döntést, amely felzárkóztató normatívával támogatta a szegregációs
oktatást. Ma integrációs normatív támogatást kaphatnak azok az iskolák,
melyek vállalják a hátrányos helyzetű és „normál” gyerekek együtt
oktatását.


A szakemberek szerint
máris elkéstünk. A gettóiskolák és gettóosztályok sürgős felszámolása
össztársadalmi érdek, mert ha nem, nagy rétegek leszakadása társadalmi
robbanáshoz vezethet.

Akkor tudunk dolgozni, ha Ön is segít!


Vissza

Alrovatok

Állásfoglalások

Hírmondó

Információk, alapdokumentumok

Kiadványok

Morzsák

Tagoknak

TTE a médiában

TTE-díj

TTE-tagok figyelmébe:

Éljen a lehetőséggel!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

TTE-közösség

TTE a Facebookon

Youtube-csatorna

Tankönyvek

Hisztorizás podcast

Szlovák-magyar közös múlt

Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciája

„Vissza a jövőbe!”- A közösségi média és az AI hatása a történelemre

A Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciájának állásfoglalása

Eddigi konferenciáink

Galéria

Nemzeti Emlékezet Program - Auschwitz-út 2.

Támogatók

A tte.hu működésének támogatója

Adomány

Címkék

alapvizsga aláírásgyűjtés civil Civil Közoktatási Platform családtörténet előadás emberi jogok emléknap gyász Különóra módszertani cikk NAT tankönyv TTE-konferencia Tényleg!? történelmi atlasz törvény álhírek állásfoglalás érettségi

Partnerek

  • Impresszum
  • Alapszabály
  • Tagdíj
  • Belépési nyilatkozat
  • Támogatás
  • Kapcsolat
Történelemtanárok Egylete 1997-2017