A közhasznúság újraszabályozásának alapvető logikája megmaradt, viszont további indikátorokkal bővült feltételrendszere. A közhasznúvá válás alapvető feltétele, hogy a szervezet olyan közhasznú tevékenységet folytasson, ami állami vagy önkormányzati feladatként van definiálva. Ezen túl két szempontrendszernek kell megfelelnie, mindkét szempontrendszer három-három szempontból áll, amennyiben egy-egy szempontnak megfelel a szervezet, akkor szerezheti meg a közhasznú jogállást. (A korábbi törvényszövegben három szempontnak kellett megfelelni, egy erőforrás feltételnek és két támogatottsági feltételnek. Most tovább bővült a lehetséges szempontok köre és a két feltételcsoportból elegendő egy-egy mutató teljesítése.)
Az első szempontrendszer a szervezet gazdálkodására, erőforrásaira vonatkozik, melyek vonatkozásában az elmúlt két üzleti évet tekintve, az alábbi feltételek egyikének kell megfelelnie:

• az átlagos éves bevétele meg kell haladja az egymillió forintot, vagy
• az összesített adózás utáni eredménye ne legyen negatív, azaz ne legyen veszteséges, vagy
• professzionális menedzsment álljon rendelkezésre, azaz a személyi jellegű kiadása érje el az összes éves ráfordítás 10%-át.

A második szempontrendszer a szervezet társadalmi hasznosságára vonatkozik, az elmúlt két üzleti évet tekintve, az alábbi feltételek egyikének kell megfelelni:

• a központi költségvetési forrás ne érje el a bevételek felét (ebbe a normatíva nem számít bele), vagy
• a személyi jövedelemadó 1%-a, az adományok és tagdíjak összesen az elmúlt egy évben legalább 10%-át adják a teljes bevételnek, vagy
• legalább 10 szerződéses önkéntese legyen a szervezetnek az elmúlt évben. Például egy egyesület alapításához 10 fő kell, azaz ő munkájuk önkéntes szerződés keretében elég is a közhasznúság szempontrendszerének teljesítéséhez.

A törvényalkotók a módosítások mellett modellezéssel megbecsülték, hogy kb. 27 000 szervezet fogja megkapni és/vagy megtartani a közhasznúsági jogállást. Azok a szervezetek, amelyek jelenleg közhasznúak, még két évig azok is maradnak, a törvény hatálybalépését (2012. január 1.) követő két évben kell megfelelni a fenti szempontrendszernek, amelyek addigra minden civilszervezet számára ismertté válnak. Továbbá tervbe van véve a közhasznúsági kalkulátor létrehozása, amely kimutatja, hogy egy adott szervezet megfelel-e a fenti feltételeknek vagy sem.

Dr. Latorcai Csaba, helyettes államtitkár úr azt is kiemelte, hogy az újra bejelentési kötelezettséget a törvénytervezet alapján sokan félreértették, a szabályozás nem jelenti azt, hogy minden szervezetnek újra kell magát regisztrálni. A rendszer az éves beszámolók beküldésének kötelezettségével fog járni. A törvénytervezet szerint a szervezet éves beszámolóját vagy 2012. május 31-ig vagy június 30-ig (döntés később) el kell juttatnia a bíróságnak. Amennyiben ennek nem tesz eleget a bíróság felszólítását követően sem, a közhasznú jogállás törléséről a bíróság nemperes eljárásban soron kívül határoz. Az ügyész is indítványozhatja a közhasznú jogállás megszüntetését az illetékes bíróság előtt, amennyiben szabálytalanságot észlel, és a szervezet az ügyészi felhívás ellenére sem korrigálja szabály- illetve törvényellenes működését.
Csak olyan szervezet kaphat költségvetési támogatást, amely eleget tett e kötelezettségének, tehát beszámolóját letétbe helyezte az illetékes bíróságnál.

A törvényt várhatóan október végén fogadja el a Parlament.

A civil törvény létrehozásával párhuzamosan az Önkéntes törvény felülvizsgálata is megkezdődött.