Folytatódik
a magyar leletmentő expedíció Szudánban, a nyolc tagú csapat kedden
indul második ásatási szezonjára az afrikai országba – mondta el
Lassányi Gábor régész-egyiptológus, az expedíció vezetője hétfőn az
MTI-nek.

A szudáni kormány 2002-ben
tett közzé nemzetközi felhívást egy, a Nílus 4. kataraktájánál
(zuhatagánál) épülő hatalmas gát építése által veszélyeztetett terület
régészeti örökségének megmentésére. A projektben több angol, német,
amerikai és lengyel kutatóintézet mellett magyarok is részt
vállaltak.

„Mindenekelőtt egy korai
keresztény erődnek a kutatására készülünk. Emellett különböző őskori
időszakoknak a településeit kutatjuk, főleg az újkőkorból származó
településmaradványokat vizsgáljuk. Ezen kívül különböző afrikai
királyságok, Krisztus előtti II. évezredből származó sírok feltárására
készülünk” – fűzte hozzá az expedíció vezetője.

Lassányi Gábor beszámolt arról, hogy a régészekből és
mérnökökből álló csapat márciusig dolgozik a terepen. A terület
elárasztása év végén vagy a következő esztendő elején kezdődik, s
legkésőbb 2008-ban eltűnik, víz alá kerül a terület. Elmondása szerint
tavaly 54 lelőhelyet térképeztek fel. Az idén, bár folytatódik a
felmérés, főleg az ásatásokra fókuszálnak.

A magyar koncessziós terület mintegy tizennyolc
kilométer hosszú, a Nílus bal partján, nagyjából a tervezett víztározó
középső részén fekszik. A magyar expedíció 2006 telén kezdte meg a
terepmunkát egy apró falu, el-Ganaet környékén. A Nílus völgyének ez a
szakasza a szudáni régészet egyik fehér foltja, ahol a magyarok előtt
még semmilyen feltárást nem végeztek.

A 2006-os első szezon legfontosabb célja a terület
minél pontosabb régészeti feltérképezése volt. A magyarok által feltárt
legkorábbi emlékek a pattintott kőkorszak középső időszakából
származnak, s legalább 40-50 ezer évesek. Az expedíció internetes
honlapján olvasható tájékoztatás szerint nagy számban kerültek elő a
neolitikus kor emlékei. Számos lelet igen korai, az időszámítás előtti
VIII.- VII. évezred már kerámiát is használó kultúráinak jelenlétére
utal a területen.

Fontos új
eredménynek számít az időszámítás előtti III. és II. évezredből, a
Kerma-kultúrához tartozó nagyszámú lelőhely előkerülése, amelynek
emlékei az utóbbi évekig csak Núbia északabbi vidékéről voltak ismertek.
A Kerma-kultúra területén az időszámítás előtti II. évezredben hatalmas
afrikai királyság jött létre. Királyai uralták a Belső-Afrikából a
Földközi-tenger felé irányuló luxuscikkek – elefántcsont, különleges
fafajták, állatbőrök, drágakövek, fűszer- és gyógynövények –
kereskedelmét. A Kerma-kultúráról El-Ganaet környékén kőből épült,
sírdombokból (tumuluszokból) álló nagy kiterjedésű sírmezők, gazdagon
díszített kerámiaedények tanúskodnak.