Csökkenni
látszik a kilencvenes évek óta egyre növekvő különbség a falusi kis
iskolák és a városi intézmények tanulóinak teljesítménye
között.
(Forrás: Népszabadság)

 Ebben ugyanakkor szerepe lehet a városiak
vidékre költözésének: a különbségek oka ugyanis az eltérő társadalmi
háttér. A kistelepülési iskolákban tanuló diákok nem azért teljesítenek
az átlagosnál gyengébben, mert ezekben az intézményekben rosszabb a
pedagógusok oktató-nevelő munkája, hanem azért, mert ezeknek a
tanulóknak az átlagosnál kedvezőtlenebb a szociokulturális hátterük –
állapította meg legfrissebb, a témában készült tanulmányában az
Oktatáspolitikai Elemzések Központja.

Az elemzők szerint a kis iskola éppen ezért nem
tekinthető eredménytelenebbnek a nagyobb intézményeknél: a kis iskolák
között vannak az átlagosnál jobb és roszszabb eredményességgel működő
intézmények is. Az országos kompetenciamérések során például
matematikából a kis iskolák hét százaléka teljesített az elvártnál
gyengébben, ami megfelel az országos átlagnak. (A várható teljesítményt a
tanulók szociokulturális háttere alapján határozzák meg, az ettől való
teljesítménybeli eltérések pedig megmutatják egy adott intézmény
hozzáadott értékét, vagyis a pedagógiai munka eredményességét.) A
kistelepülési iskolák tíz százaléka ugyanakkor a vártnál jobb eredményt
ért el matematikából, a szövegértési feladatokban kilenc százalékuk a
vártnál jobb, nyolc százalékuk rosszabb teljesítményt produkált.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy
a kistelepülési iskolák diákjainak teljesítménye ne lenne gyengébb,
mint a nagyobb településeken működő intézményekben tanulóké. A 2004-es
fölmérés során például a tizedik osztályos budapesti diákok – egy 500-as
átlagú skálán számolva – 522 pontot értek el matematikából, a községi
diákok 432 pontot. A kistelepülési iskolák 54 százalékának a
teljesítményszintje matematikából a 1, illetve az 1 alatti (legrosszabb)
kategóriába esett: az országos átlag ebben 42 százalék.

A tanulmány szerzői rámutatnak: a
kilencvenes évek folyamán folyamatosan nyílt az olló a városi és a
falusi iskolák tanulóinak teljesítménye között. Az ezredforduló
környékén ugyanakkor megállt, sőt meg is fordult a folyamat: a 2001. évi
vizsgálatok adatai már azt mutatták, hogy a két kategória közötti
különbségek az 1995 előtt mért értékek alá estek vissza. (Az elemzők
szerint ebben szerepet játszhat az, hogy sok városi család költözött
falura.)

A továbbtanulási adatok
alapján ugyanakkor a kis iskolák eredményessége nem marad el a
többiekétől: vagyis nagyvárosi társaikkal hasonló arányban mennek tovább
középiskolába a falusi diákok. Ha azonban azt vizsgáljuk, hogy a tovább
tanulók milyen iskolakategóriába lépnek tovább, akkor kiderül: a falusi
iskolások elsősorban a középfok „hátsó udvaraiban”, a
szakközépiskolákban és a szakiskolákban folytatják tanulmányaikat. A
falusi kis iskolák tanulóinak csaknem 34 százaléka kerül szakiskolába, a
nagyobb falusi iskolák diákjainak 43,5 százaléka választja a
szakiskolát, a városi intézmények tanulói közül viszont csak alig 23
százaléknyian iratkoznak be szakiskolába. Ha viszont egy falusi diák
eljut a gimnáziumba, akkor a nagyobb városok nagyobb intézményeiből
kikerülő társaival hasonló eséllyel kerül jobb vagy rosszabb presztízsű
intézménybe.