Alig
növekszik a televízió-szolgáltatás penetrációja, holott a verseny egyre
erősödik. A digitális televíziózással többségében ma még csak
ismerkednek a hazai háztartások, bár az igény – ha jelenleg alacsony
szinten áll is – a jövőt tekintve kézzel tapintható. (Forrás:
SG)

A BellResearch felmérése szerint
2007-ben a 4 millió hazai háztartás 65 százalékában, azaz hozzávetőleg
2,6 millió otthonban vettek igénybe valamilyen fizetős televíziós
szolgáltatást. Ez a megelőző évi penetrációs mutatóhoz képest
kismértékű, csupán néhány százalékos növekedést jelent. A viszonylag
szerény bővülés elsődleges oka, hogy a szolgáltatók számára egyes
[főként alacsonyabb jövedelmű vagy kisebb településen élő] csoportok
változatlanul nehezen érhetők el. Ugyanakkor 2006 második felétől a
piacon érezhetően beindult a verseny, és ennek egyik kézzelfogható jele,
hogy napjainkban már nemcsak Budapesten, hanem a legtöbb
megyeszékhelyen is egyre több szolgáltató kínálja különböző
technológiájú televíziós szolgáltatását – nemegyszer ugyanazon a
platformon, párhuzamos hálózatokon.

A hazai
televíziós szolgáltatási piac meghatározó eseményeként 2006 őszén a
T-Online piacra lépett egy Magyarországon még új televíziós
szolgáltatással, a dsl alapú iptv-vel. A UPC a legnagyobb
kábeltelevízió-szolgáltatóként az elmúlt hetekben jelentette be, hogy
elindítja digitális kábeltévé-szolgáltatását. A szolgáltatók
digitalizálási törekvéseit nem könnyíti meg az a körülmény, hogy a
kutatás 2007-es adatfelvételének eredményei még arról árulkodnak: a
hazai lakosság többségének igen hiányosak az ismeretei a digitális
televíziózásról.

A háztartási
döntéshozóknak a fele hallott a digitális kábeltévéről, többségük
tájékozottsága felületes. Az iptv-ről információval rendelkezők aránya
az adatfelvétel idején még ennél is alacsonyabb volt: csupán minden
ötödik háztartásban hallottak róla, a kérdéskörben pedig alig minden
huszadik megkérdezett vallotta magát tájékozottnak.

A
BellResearch kutatói szerint a digitális televíziózás fogadtatása
némileg ellentmondásos a lakosság körében. A háztartások nagy hányada,
39 százaléka vonzónak tartja ezt a jeltovábbítási megoldást, miközben
hasonlóan jelentősnek mondható az elutasítók 30 százalékos aránya is. A
digitális műsorszolgáltatás által elérhetővé tett [vagy elérhetővé
tehető] megoldásokkal kapcsolatban az adásmenet befolyásolhatósága
[olyan szolgáltatásokkal, mint amilyen a megállítható adás vagy a
késleltetett műsorkezdés] és a személyre szabhatóság [csatornaválaszték
igény szerinti összeállíthatósága] tetszik/tetszene leginkább a
válaszadóknak.

Pozitívumként jelenik meg továbbá a
digitális kép- és hangminőség is. Mindemellett határozottan kirajzolódik
a negatív árpercepció és némi félelem az igénybevétel bonyolultságától
is: a hazai háztartások többségi véleménye, hogy biztosan nagyon drága
[lenne] egy ilyen jellegű szolgáltatás.

A
BellResearch elemzői úgy látják, hogy a digitális televíziózásra újonnan
előfizetők számát egy-két éven belül százezres nagyságrendben lehet
mérni, mindazokon túl, akik jelenleg is digitális televíziós
szolgáltatást vesznek igénybe. Ez egyrészt annak lesz köszönhető, hogy
egyes kábeloperátorok kötelezően migráltatni fogják analóg előfizetőiket
a digitális szolgáltatásokra. Másrészt annak, hogy a digitális
szolgáltatások terjedésével egyre szélesebb körben válnak ismertté azok
előnyei, és feltehetően szertefoszlik majd a magas árpercepció képzete
is, hiszen az erősödő verseny meg fogja követelni a szolgáltatóktól az
egyre alacsonyabb előfizetési díjakat.