Karóba
húzott lovagok, nyakatört, nyelvüknél, hajuknál fellógatott bűnösök és
egyéb módokon szenvedők láthatóak a világ legnagyobb szentföldi
keresztes falfestményén, amelyet tavaly fedezett fel egy magyar
kutatócsoport Szíriában, Margat várában. (Forrás:
Népszabadság)

2006-ban Magyarország
kapta meg a Szentföld legnagyobb keresztes várának, a johanniták által a
XII-XIII. században, részben magyar hozzájárulással épített margati
erődítmény kutatási jogát. Az 5,7 hektáros várban soha korábban nem
folyt régészeti kutatás.

A szírek a
turisztikai látnivalók bővítése érdekében döntöttek a vár feltárása
mellett, s ezzel a korábban Damaszkuszban tanult Major Balázst, s rajta
keresztül Magyarországot bízták meg. A munka 2007-ben indult a Pázmány
Péter Katolikus Egyetem kutatásaként, de a magyar tudományosság más
intézményeiből is érkeztek szakemberek a helyszínre. Major Balázs
vezetésével feltárták a XII-XIII. században épült vár összeomlott
nagytermének alapjait, pontosan azonosították a korábban tévesen
meghatározott helyiségeket (például a konyhát, amelyet korábban egy
svájci szakember az „imádkozók pihenőhelyének” vélt), magyar statikusok
terveket dolgoztak ki a ma is álló boltíves termek megerősítésére.
Sok-sok ládányi lelet került elő: kőfaragványok, pénzek, veretek,
fegyverek fémmaradványai, kerámiatöredékek, melyek közül az egyiken
látható griffdíszítés a misszió logója lett.

A legnagyobb szenzáció azonban a belső vár kápolnájában
talált falfestmény. E kápolna sekrestyéjében 1978-ban már előkerült
néhány keresztény szent képe a mennyezetről, de akkor a kutatók meg
voltak győződve róla, hogy a kápolnában nincs semmiféle ábrázolás, hisz
ilyesmi a Szentföldről nem is volt ismeretes. Ám 2007 októberében
Selmeczi Anna freskórestaurátor mintavétele után kiderült, hogy a
templomhajó szentélyhez közeli falán, a vakolat alatt festmény rejtőzik.
Idén év elején Galambos Éva és Gedeon Péter segítségével tárták fel a
nyolc négyzetméteres képet, amely a poklot ábrázolja. A függőlegesen
három szintre tagolódó kompozíció az ördögöktől kínoztatott bűnösök
szenvedéseit láttatja, melyek persze a korban használatos kínzási és
kivégzési módozatok. Az egyik jeleneten egy hatalmas, pengékkel
felszerelt kerék nyársalja a bűnhődőket, mellette egy püspökkel
foglalatoskodik négy ördög, egy másik alak szeméből kígyók másznak ki
(ami arra utal, hogy irigy volt), egyet pedig nyelvénél lógattak fel
rágalmazás miatt. Sok helyen már csak a vörös alapozófestékkel rajzolt
vonalak maradtak meg, másutt még látszik a hajdani színezés is. Az
ikonográfiailag unikumnak tűnő képet művészettörténész még nem
vizsgálta, így lehetséges alkotóiról, műtörténeti párhuzamairól nem
mondhatunk semmit.