Még
mindig nincs valódi pályakövetési rendszer a felsőoktatásban, az
államilag finanszírozott keretszámokat pedig évente határozzák meg az
ideálisnak tartott 3-4 év helyett.
(Forrás: FigyelőNet)

Hallgatói létszám és munkaerőpiac címmel tartott
konferenciát a Felsőoktatási Kutatóintézet. A kutatók arra voltak
kíváncsiak, hogyan szabályozzák itthon és külföldön az államilag
finanszírozott helyek szakcsoportonkénti eloszlását, illetve hogy ez
milyen hatással van a munkaerőpiacra.

Magyarországon szakirányokra, szakcsoportokra bontva
határozzák meg évente az államilag finanszírozott keretszámot. „Ilyen
szabályozás csak kevés helyen létezik, de például Görögországban és
Norvégiában nemrég szüntették meg” – mondta Varga Júlia, a kutatás egyik
készítője. A miénkhez hasonló rendszer működik Finnországban, 1994 óta
az Egyesült Királyságban és tartományi szinten Németországban is. Máshol
csak egyes szakokra határoznak meg konkrét keretszámot, így Belgiumban
az orvosi képzésre. De előfordul az is, hogy egyes képzésekre
többletférőhelyet biztosítanak, például az IT-kurzusokra Írországban
vagy a kisebb nyelvi kurzusokra a svédeknél. Máshol inkább pénzügyi
eszközökkel befolyásolják a férőhelyek számát. Dániában és Hollandiában
az állam 3-4 éves szerződést köt az intézményekkel és maximalizálja az
államilag finanszírozott létszámot. Ugyanakkor egyre inkább elterjed a
kimeneti alapú finanszírozás, azaz hogy nem a belépők, hanem a
diplomázók után fizet az állam. Varga Júlia hozzátette, a cél minden
esetben a hosszú távú foglalkoztathatóság, ez azonban nem csak a
közvetlen bemeneti szabályozással – azaz a szakirányonkénti keretszám
megadásával – érhető el, hanem például a minőségbiztosítással is, vagy a
fiataloknak a megfelelő információk biztosításával is. Ehhez többek
között a brithez hasonló minőségbiztosítási rendszerre van szükség, ahol
akár támogatásmegvonással is büntetik a nem jól teljesítő
intézményeket.

Online
kézikönyv Kanadában

A
munkaerőpiaci előrejelzések fontosságát hangsúlyozta Galasi Péter,
mondván, hogy csak ennek segítségével lehet igazán összehangolni a
diplomás-kibocsátást és a piac igényeit. „A munkaerőpiac heterogén,
rugalmatlan, és nem átlátszó, ez pedig illeszkedési problémákhoz vezet” –
mondta a kutató. A keresleti és a kínálati oldal összehangolásához
ezért jól működő rendszert kell kialakítani, mint például
Észak-Amerikában. Kanadában külön online kézikönyvet készítettek a
pályaválasztás előtt állóknak, az Amerikai Egyesült Államokban pedig
internetes oldalon tájékozódhatnak a fiatalok arról, milyen végzettség
szükséges az általuk elképzelt szakmához, és milyen fizetésre
számíthatnak.

A
magyar fiatalok tudatosak

A kutatók beszámoltak arról is, milyennek látják a
magyar pályakezdők munkaerőpiaci helyzetét. Legutóbb az 1998-ban és az
1999-ben végzett évfolyamról készült átfogó vizsgálat, akkor 13 ezer
diplomást követtek nyomon, de a mostani kutatásban vizsgálták a 2001-es
felvételi adatokat is. „Ezekből kiderül, hogy a munkaerőpiaci output
szempontjából vizsgálva a felvételi létszámok célzottsága nagyon gyenge”
– jelezte Galasi Péter. A felvett hallgatók 42 százaléka került olyan
képzésbe, ahova a kívánatosnál kevesebben, 38 százalékuk pedig olyanba,
ahol a kívánatosnál többen nyertek felvételt. Például – más kutatásokhoz
képest meglepő módon – az összes felvett hallgató 8,6 százaléka vett
részt műszaki főiskolai képzésben, 5,4 százalékuk pedig tanítónak vagy
óvodapedagógusnak tanult. Az ideálisnál kevesebb hallgató került viszont
az egyetemi és főiskolai közgazdasági és informatikai képzésekbe. Az
adatokból kiderül az is, hogy a diplomások több mint egyharmada újabb
diplomát szerez. Nagy valószínűséggel azok választanak az első
diplomájuktól eltérő szakcsoportot, akik korábbi tanulmányaikat kevésbé
preferált szakon vagy intézményben végezték, például nem kerültek be a
vágyott szakra. Így ők valószínűleg később végzik el ezt a szakot, és
ebben is próbálnak majd elhelyezkedni. Ez persze nekik is pénzbe kerül,
hiszen a második diplomáért általában fizetni kell, ugyanakkor az
államnak is kidobott pénz az első diploma
finanszírozása.

Pályakövetési rendszer: papíron már
létezik

Itthon évente
határozzák meg az államilag finanszírozott keretszámokat, az Oktatási
és Kulturális Minisztérium azonban átcsoportosíthatja azokat, akár a
július végi vonalhúzás napján is. A tavalyi 62 ezres keretszám várhatóan
idén sem változik, de több hallgatót vesznek fel informatikai és
természettudományos képzésekre, és kevesebbet bölcsész- vagy
tanárképzésre. A felsőoktatási törvényben előírt diplomás pályakövetési
rendszer egyelőre még csak papíron létezik, a végrehajtási rendelet és a
részletes szabályozás még csak most készül – tudtuk meg az
szakminisztérium sajtóosztályától. Ennek anyagi és adminisztrációs
feltételeit majd a felsőoktatási intézményeknek kell megteremteniük, bár
elképzelhető, hogy mindezt valamilyen pályázati pénzből
fedezhetik.