A
határvita, ami miatt Szlovénia most megállította Horvátország uniós
csatlakozását nagyrészt érzelmi kérdés. A több mint másfél évtizede
húzódó csatában a horvátok erőszakos balkáni keserűsége csap össze a
szlovénok magabiztos európai fölényével. (Forrás: NOL)

Horvátország nem akar, azaz inkább képtelen
nagyvonalú lenni. Szörnyű háborúban küzdött meg a szerbekkel,
bosnyákokkal területe minden négyzetcentiméteréért, ezért követeli, ami
jár. A Trieszti-öbölbe beszorított Szlovénia viszont – történelmi
tényekre hivatkozva – ugyanígy nem enged, és tiszta lappal szeretne
belevágni egy esetleges törvényszéki perbe. A szlovénok garanciát
követelnek arra, hogy Horvátország nem használja fel a nemzetközi döntés
befolyásolására a két ország közötti korábbi politikai alkukat,
amelyekben átmenetileg a horvátoknak kedveztek azzal, hogy a végleges
rendezésnél majd visszajár ez a gesztus.

A zágrábi politikusok mártírarccal bizonygatják
jóhiszeműségüket, Ivo Sanader kormányfő csütörtökön azt is kijelentette:
ők még a szerbekkel sem bánnának el így, mint ahogy most velük a
„nyugati” szomszéd. A horvátok meg vannak győződve arról, hogy a
szlovénok irigyek a páratlanul szép, és jó hosszú tengerpartjukra. Ezt
bizonyítja szerintük a statisztikáikban évente megjelenő egymillió
szlovén turista is. A szlovénok viszont úgy látják, hogy a horvátok nem
bírják elviselni, hogy hamarabb átléptek Európába, vagyis a biztos
jólétbe.

A harc valójában nem is
területért, sokkal inkább azért folyik, hogy a szlovénok saját jogon is
kijuthassanak a nemzetközi vizekre. Ha ugyanis Horvátország elképzelései
szerint zárulna a határdöntés, akkor minden olyan hajó, amely például a
koperi kikötőbe tart, kénytelen lenne áthaladni horvát felségvizeken
is, vagyis igény szerint ellenőrizhető és fizetésre kötelezhető lenne.
Ezzel egyrészt megsarcolnák azt a hatalmas teherforgalmat, amely itt
bonyolódik le, másrészt a horvát Rijekát a szlovén Koper lehetséges
alternatívájaként, uniós kikötőbázisnak kínálhatnák
fel.

A most elmérgesedett helyzet
hátterében tehát testvérféltékenység, gazdasági előnyszerzés, és némi
reváns is van, utóbbi leginkább a horvátok lelkének fontos annak
elviseléséhez, hogy az ex-jugoszláv államok között az örök második
címmel kullognak Szlovénia mögött.