Bár az
informatika tárgyból érettségizők döntő többsége az idén is Microsoft
Windows-t használva tette le vizsgáit, két éve Linux is
választható.
(Forrás: origo)

Idei
újdonság, hogy a nyílt forráskódú rendszer hívei is központilag
ellenőrzött szoftvereken oldhatják meg a feladatokat. Így nem fordulhat
elő, hogy egy helyi rendszergazda által összetákolt, üggyel-bajjal
működő rendszeren kelljen helytállni.

A HUP.hu szakmai portálon néhány napja jelent meg egy, a
múlt hét végén Linux alatt emelt szinten érettségiző szegedi diák
panaszos bejegyzése. Állítása szerint az egyik, egyébként 30 pontot érő
feladatot egy szoftverhiba miatt nem tudta megoldani. Az egyik program
ugyanis jogosultságok híján nem volt hajlandó egy, a feladat során
feldolgozandó adatokat tartalmazó adatbázisszerverhez kapcsolódni, így a
tanuló a vizsgát követően jegyzőkönyvet vetetett fel az esetről. Rajta
kívül még egy diák tapasztalt hasonló problémákat. Mind a ketten az
UHU-Linuxszal próbáltak maturálni informatikából.

Az eset kapcsán megkerestük az Oktatási és Kulturális
Minisztériumot (OKM), ahol elmondták, hivatalosan nem érkezett
megkeresés hozzájuk a hiba kapcsán, de kivizsgálják az esetet. A vizsgán
használt szoftvereken az Országos Közoktatási Értékelési és
Vizsgaközpont (OKÉV) munkatársai minden feladat megoldhatóságát
előzetesen tesztelték.

Hasonlóképp
nyilatkoztak nekünk az esetről az UHU-Linux fejlesztői, akik ugyancsak
leellenőrizték, hogy a feladatot meg lehetett-e oldani a rendszeren, és a
kontroll sikeresnek bizonyult, azaz nem mutatkozott a diák által
panaszolt hiba. Azt azonban elismerték, hogy ha valaki letért a
megoldáshoz vezető helyes útról, akkor valóban jelentkezhetett a
jogosultsági probléma – ennek oka azonban egy, a diák által elmulasztott
művelet volt, nem pedig programhiba.

Az OKM tájékoztatása szerint a – windowsos és linuxos –
szoftverekkel kapcsolatban idén csak apróbb telepítési hibákat
jeleztek, amelyet néhány perc alatt a helyszínen orvosolni lehetett. A
OKM-nél kérdésünkre elmondták, idén az emelt szinten érettségizők közül
24-en választottak Windows helyett Linuxot. A középszintű gyakorlati
vizsgákról azonban a szaktárcának pontos számadata nincs, mivel ilyen
esetben nem központilag, hanem a középiskolákban történik a
szoftverválasztás. Egyébiránt a diákoknak február közepéig kellett
jelezniük, hogy az informatikai érettségit milyen operációs rendszeren
szeretnék abszolválni.

A nyílt
forráskódú operációs rendszeren a kétszintű érettségi 2005-ös bevezetése
óta vizsgázhatnak  a diákok. A korábbi években azonban a
nebulóknak sokkal nehezebb dolguk volt, mivel a vizsgához használt
Linux-rendszer kiválasztása a helyi rendszergazdára, tanárra volt
bízva.

Ez azért sem volt szerencsés,
mert az egyes Linux-változatok (például Red Hat, SuSE, Debian stb.)
nagyon eltérőek lehetnek, például a grafikus kezelőfelület, illetve a
használható szoftverek köre disztribúciónként különbözhet .

Mindez azért nem mindegy, mert sok
kiadás hasonlít egymáshoz, mondjuk egy Red Hathez szokott felhasználó,
egy Debian Linuxszal nehezebben boldogulhat – ez kissé sarkos
hasonlattal élve olyan, mintha valaki Windows Vistán gyakorolna az XP-s
vizsgájára.  A cikk elején említett diák is más fajta Linuxot
használ otthon, mint az érettségin.

Idén először vizsgázhattak egységes rendszeren a
Linuxot favorizáló érettségizők. Az OKÉV honlapjáról  két
különböző, magyar nyelvű szoftvercsomagot – az UHU-Linux Érettségi
2.0-t, illetve a SuliX Professional 4.1-et  – lehet ingyenesen
letölteni -az előbbit az emelt szinten vizsgázók közül 19-en, utóbbit
5-en választották platformul. Az operációs rendszereket CD-re írható
képfájl formájában publikálták még tavaly szeptemberben annak érdekében,
hogy az érettségizők megfelelően be tudják gyakorolni
használatát.

Az érettségi-verziókat a
fejlesztők az OKÉV igényei alapján állították össze, így minden olyan
szoftvert megtalálható bennük, amire a vizsgafeladatok megoldásához
szükség lehet. A vizsga-Linuxokban a tavaly szeptemberi publikálást
követően csak néhány apróbb szoftverhibát orvosoltak, komolyabb
verziófrissítés az érettségi-verziókon nem történt, nehogy a vizsgázókat
megzavarja valamilyen új, vagy másképpen elérhető
funkció.

Az vizsgán használható
Linux-változatok összeállítását egyébként az is nehezíti, hogy az OKÉV
igényei alapján telepítőjüknek egyetlen CD-re rá kell férniük. A lemezre
az operációs rendszeren kívül minden egyéb programot – például irodai
szoftvereket, programozási nyelveket – fel kell zsúfolni, így bizonyos
alkalmazásokat ki kellett szelektálni. Windows esetén egy lemezen csak
az alap operációs rendszer kap helyet, a többi szoftvert külön
lemezekről telepítik. A HUP.hu-n közzétett bejegyzésre közel
kétszáz  hozzászólás érkezet a  linuxos közösségből. A
reflektálók egy része egyetért a diák panaszával, mások azonban azt
firtatják, miért nem valamelyik érettségis kiadással
gyakorolt?

Több hozzászóló is
bevallja, maga ugyan Linuxot használ, ám a tavalyi érettségit mégis
Microsoft szoftveren tette le – egész egyszerűen azért, mert tartott
attól, hogy valami nem, vagy nem a megszokott módon fog működni. A
Windows-hoz a tanárok is jobban értenek, így ha valamilyen rendszerhiba
jelentkezik, nem szükséges hosszan magyarázkodni, hogy az nem saját
hibájuk miatt következett be – vélte több hozzászóló, illetve az
általunk megkérdezett – igaz, már érettségizett linuxos
szakember.

Az érettségis Linuxok
összeállításával kapcsolatban egyébként az OKÉV kereste meg az
UHU-Linuxot és a Sulixot készítő céget is, amelyek ingyen állították
össze az informatikai vizsgákon használható szoftvercsomagokat. Az idei
év tapasztalatai nyomán a két társaság várhatóan további egyeztetéseket
folytat majd az OKÉV-vel, így várhatóan jövőre is készülnek külön
verziók az informatikai érettségire. Az érettségi verziók
választhatóságát túlzottan az idén egyik cég sem reklámozta, sokan
ugyanis nem is tudtak létezésükről.