Az
Európai Bizottságnál is megtámadják az állami szoftverbeszerzési tendert
a nyílt forráskódot támogató cégek. Ha sikerrel járnak, akár meg is
semmisíthetik a kiírást, és újra kell kezdeni a beszerzést. (Forrás:
Index)

Amíg a Fővárosi Bíróság
pihenteti a kormány 25 milliárd forintos szoftverbeszerzésének az ügyét,
addig a nyílt szabványú termékeket támogató cégek újabb fronton
próbálják megtámadni a kritizált állami tendert. Az Open SKM Agency
Kft., az ULX Kft. és a Multiráció Kft. arra kéri Neelie Kroest, az
Európai Bizottság versenyjogi biztosát, hogy vizsgálja ki a kormány
kiírását, amely szerintük több ponton is sérti az uniós
irányelveket.

A kormány megsértette a
versenysemlegesség uniós irányelvét, valamint a magyar közbeszerzési
törvényt, mégpedig azzal, hogy félreérthetetlen módon leszűkítette a
pályázatra beadható termékek körét az Microsoft termékekre, mondta el
lapunknak Kürti László, az OpenSKM ügyvezetője. A tender kiírásában
ugyanis az áll, hogy a kormány a Microsoft Office irodai
programcsomaggal „teljes mértékben azonos funkcionalitást biztosító
termékeket” akar beszerezni, ami szigorúbb, mintha azt írták volna, hogy
„azzal egyenértékű” szoftvereket várnak. Ez az indokolatlanul szigorú
feltétel teljes mértékben kizárja, hogy a Microsoft Windowson is
kifogástalanul működő OpenOffice irodai programcsomaggal, vagy annak egy
hazánkban továbbfejlesztett változatával is indulni lehessen a
tenderen.

A három cég abban bízik,
hogy Neelie Kroes és csapata átfogó vizsgálatot indít, amely
igazolhatja, hogy a 25 milliárdos közbeszerzés versenykorlátozó. Egy
ilyen vizsgálat sok következménnyel járhat, és az még a legenyhébb
eredmény, ha csupán felelősségre vonják azokat az intézményeket és
személyeket, akik nem tartották be a törvényeket. Elképzelhető, hogy
megsemmisítik az eredeti kiírást, és helyreállítják a szerződéskötést
megelőző állapotot. Az EU-nál panaszkodó cégeknek hosszú távú céljaik is
vannak: szeretnék, ha a magyar közigazgatási informatika, illetve az
erre épülő elektronikus közigazgatási szolgáltatások nyílt szabványokra
épülnének, mert azok esélyegyenlőséget biztosítanak a felhasználóknak.

 A Firefox példája is azt
bizonyítja, hogy a nyílt szabványú alkalmazások nemcsak egyenértékűek,
esetenként hatékonyabbak, mint a magántulajdonban lévő programkódot
használó szoftverek, érvelt a szabad szoftverek mellett Kürti László. Az
OpenOffice és a többi nyílt szabványra épülő szoftver piaci elterjedése
nagyban függ attól, hogy az állam támogatja, vagy kifejezetten gátolja a
használatukat, véli a szakértő. Kürti László egy ellentmondásra is
felhívta a figyelmet: az állam évekkel ezelőtt elhatározta, hogy gyártó-
és platformsemleges elektronikus közigazgatási szolgáltatásokat nyújt
az állampolgároknak, jelenleg azonban több közigazgatási szolgáltatás
kizárólag egy gyártó termékeivel vehető igénybe. Ezzel pedig az állam
közvetett módon kényszeríti a vállalkozásokat és az állampolgárokat,
hogy egyetlen cég, a Microsoft szoftvereit
használják.

Kürti László szerint
ezzel a magyar állampolgárok önrendelkezési joga sérül, és akinek nincs
elegendő pénze a szoftverek megvásárlására, nem tudja igénybe venni az
elektronikus közigazgatási szolgáltatásokat.