Euritmia,
élelmiszer-ipari alapismeretek, testnevelés horvát nyelven, az
ikonfestés elmélete és gyakorlata. Az érettségi tárgyak döntő többsége
mindössze néhány vizsgázót érint. Szakértők úgy vélik, hogy a rendszer
pazarló és költséges. Az Oktatási Hivatal szerint viszont nem csak ezért
kerül több mint egymilliárdba a matúra. (Forrás: FN)

Szerdán közel 11 ezren írják meg a biológia
középszintű, 4200-an az emelt szintű érettségit. Van összesen két diák,
aki szerb, két másik, aki francia, és hat, aki olasz nyelven ad számot
biológiatudásáról. A végzős középiskolások kihasználhatták a magyar
érettségi rendszer nyújtotta lehetőséget: megválaszthatták a vizsga
nyelvét. A 2005-ben bevezetett kétszintű érettségi rendszerben a
nemzetiségi- és idegen nyelveken letehető vizsgák mellett magyarul is
nagyon sok tantárgy választható az euritmiától a mikrobiológián át a
közlekedésépítésig. A vizsgatárgyak túlburjánzása miatt (is) egyre több
kritika éri a rendszert. A magyar oktatást leíró legfrissebb szakértői
anyagok is foglalkoznak e kérdéssel, mind az Oktatási Kerekasztal által
2008-ban kidolgozott Zöld Könyv, mind a Bölcsek Tanácsa által idén
kiadott Szárny és teher kiemeli a pazarló rednszer
tarthatatlanságát.

A biológiából más
nyelveken vizsgázók extrémnek tűnő kis számai ugyanis egyáltalán nem
különlegesek: középszinten idén már 196 tantárgyra kellett kidolgozni a
tételeket. Ez azt jelenti, hogy közel kétszáz tárgyból kellett
felállítani vizsgabizottságokat, és lebonyolítani az írásbeli és/vagy
szóbeli vizsgákat. Emelt szinten további 89 tantárgyból van lehetőségük
számot adni a tudásukról a maturálóknak.

Ha a 2010-es választható tárgyakat és az ezekre
jelentkező diákok számát jobban megvizsgáljuk, kiderül, hogy mindössze
19 tárgy van, amit ezernél több diák választott. Az összes többi tárgy
mindegyike tehát kevesebb mint a vizsgázók egy százalékát érdekli. Az
idegen nyelveken letehető változatokkal együtt a vizsgázók összesen 196
vizsgatárgyat választottak középszinten, ebből 116-ot 50-nél kevesebben.
40 tárgyból öt vagy annál kevesebb diák kedvéért dolgozták ki a
tételeket, ezek között 12 olyan vizsga van, amely mindössze egy tanulót
érint. Emelt szinten a 89-ből 29 tárgy érdekel ötnél kevesebb
maturálót.

Az „árvatárgyak” (az egy
fő által választott tárgyak) között van többek között középszinten az
újgörög nyelv, az egészségügyi ismeretek angolul, az evangélikus hittan
németül, de magyarul is csak egy diák választotta a környezettant és a
vegyipari alapismereteket. Emelt szinten egy végzős számol be a
bizottság előtt az élelmiszeripari alapismeretek, a katolikus hittan és a
református hittan tárgyakból. Középszinten 5 német, 4 angol, 3-3 horvát
és szlovák, 2 szerb és 1 román testnevelés érettségi lesz idén a 6702
magyar mellett.

Újra kell
gondolni

A Zöld könyv szerint újra
kell gondolni az érettségi tárgyak körét, mert a mai közel 200 tárgyat
tartalmazó lista funkciótlan és költséges. Mint írják, ennyi tárgyra nem
lehet igényes, tudományosan megalapozott vizsgarendszert kidolgozni az
ésszerűen ráfordítható költségekből. Másrészt a közoktatásnak nem
feladata ezeknek a speciális tudásoknak a vizsgaszintű dokumentálása, a
felsőoktatás pedig nem is igényli, hogy a jelentkezők olyan speciális
ismeretekkel rendelkezzenek, amelyeket egyetlen főiskolai kurzuson meg
lehet tanulni.

Ezzel a Szárny és
teher kidolgozói is egyetértenek. A Bölcsek tanácsa úgy fogalmaz, hogy
„ajánlatos a választható érettségi tárgyak túl szélesre szabott körének a
csökkentése”. Azt is hozzáteszik egyben, hogy fontos lenne az érettségi
kötelező tárgyai mellé kötelezően választható tárgyként egy
természettudományos tárgy belépése is.

Az idegennyelvű vizsgák terhelik a
rendszert

Az Oktatási Hivatal elnöke
viszont nem ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy a rendszer azért
pazarló, mert elaprózott tárgyak is vannak. Bakonyi László az fn.hu
kérdésére kiemelte, hogy ez csak az egyik oka az eljárás drágaságának.
Hozzátette: az vélhetőleg nem vetődik fel senkiben, hogy például
nemzetiségi nyelven ne lehessen érettségi vizsgát tenni, vagy ha
engedélyezett Magyarországon a két tannyelvű oktatás, akkor az oktatás
nyelvén ne lehessen vizsgát tenni. Természetesen, amennyiben ez utóbbi
nem lenne jogilag engedélyezett, más lenne a helyzet.

Azt Bakonyi László is elismeri ugyanakkor, hogy vannak
más tárgyak is, amelyekből nagyon kevesen tesznek érettségi vizsgát és
ezek relatíve nagy költséggel járnak. Ezek körének esetleges szűkítése
új helyzetet teremtene, de ehhez nem – vagy nem csak – az érettségi
szabályokat kellene módosítani – magyarázta.

Az fn.hu számításai szeriont a 196 középfokú
vizsgatárgy közül 75-öt lehet idegen nyelven is letenni, tehát ezt
leszámítva, 121 különböző tantárgy közül választhattak idén a maturálók.
Emelt szinten ily módon számolva, 71 különböző tárgyat
kapunk.

Bár korábban az oktatási
tárca úgy nyilatkozott, hogy drasztikusan csökkenteni fogja a
vizsgatárgyakat 2010-re, azonban ez nem történt meg. Bakonyi László
szerint középfokon egyelőre nem is fog, csökken azonban az emelt szinten
letehető vizsgatárgyak száma 2011 tavaszától. Az érettségi vizsgákról
szóló kormányrendelet szerint jövő májustól csak abból a vizsgatárgyból
tehető emelt szintű érettségi, amelyet a felsőoktatási törvény, „mint a
felsőoktatási felvételi eljárás során figyelembe vehető érettségi
vizsgatárgyat nevesít”.

Több mint
egymilliárd

2010-ben összesen 139
453-an érettségiznek 1166 vizsgahelyszínen, s a mintegy 140 ezer diákból
93 ezer diák a végzős középiskolás (a többiek az előrehozott, a
szintemelő, a kiegészítő, az ismétlő, a pótló és a javító vizsgát teszik
le), összesen 485 099-et, ebből 27 038 emelt és 458 061
középszintű.

Az érettségi központi
költségeire összesen 1 milliárd 350 millió forintot különített el idén a
kormány.