Az
információdömping elveszi a gyerekektől a megismerés örömét. Ismét rossz
bizonyítványt állított ki magáról a magyar iskolarendszer: a 2003-as
PISA-vizsgálatban még a korábbinál is rosszabb eredményeket értek el a
magyar diákok.
(Forrás: Népszabadság)

Matematikából és
olvasás-szövegértésből a 25., természettudományokból a 17.,
problémamegoldó képességek terén pedig a 20. helyezést érték el a magyar
diákok a 2003-as úgynevezett PISA-vizsgálatban (Programme for
International Student Assessment). Három éve szintén az átlag alatt
teljesítettek a magyar tanulók, ám akkor még valamivel előrébb
szerepeltünk a nemzetközi mezőnyben. Matematikából 2000-ben a 21.,
olvasás-szövegértésből a 23., természettudományokból pedig a 15. helyen
állt Magyarország. Igaz, 2000-ben 32 OECD-ország, 2003-ban viszont már
40 állam 15 éves diákjai vettek részt a felmérésben.

Az első, 2000-es PISA-vizsgálat sok fejlett ország
oktatáspolitikusát sokkolta, többen meg is kérdőjelezték az eredmények
hitelességét. Magyarország számára szintén megdöbbentőek voltak a nem
éppen előkelő helyezések, hiszen a korábbi vizsgálatokban és a
nemzetközi versenyeken jól szerepelt hazánk.

Azok a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok azonban,
amelyekben a magyar diákok természettudományból és matematikából
kiemelkedő eredményeket értek el a hetvenes-nyolcvanas években,
többnyire azt vizsgálták, hogyan sajátították el a tanulók a tudományok
logikája mentén kidolgozott tananyagot, mennyire teljesítették a
tantervi követelményeket. Ide sorolható még a 2001-ben lezajlott
úgynevezett PIRLS olvasásvizsgálat is, amelyben Magyarország a nyolcadik
helyezést érte el. Csakhogy itt egyrészt az iskolában tanított
tananyagra kérdeztek rá, másrészt pedig negyedik osztályos tanulók
vettek részt benne.

Az újabb
vizsgálatok – a PISA, valamint a hazai országos kompetenciamérések – már
inkább arra koncentrálnak, hogyan tudják a gyerekek az iskolában
elsajátított tudást alkalmazni. A PISA-felmérések nem az iskolai
tananyagból indulnak ki, hanem abból, hogy a felnövekvő generációnak
milyen tudásra és képességekre van szüksége ahhoz, hogy a mindennapokban
és a munkában megállja a helyét, képes legyen új ismereteket befogadni,
és azokat alkalmazni. Ez pedig nem kedvez a magyar diákoknak, hiszen a
magyar iskolarendszer tudománycentrikus, nem az életre, hanem a
felsőoktatásra készít fel.

A
PISA-vizsgálat három tudásterületen – olvasás-szövegértés, matematika,
természettudomány – zajlik. A teljesítmények és trendek nyomon követése
érdekében háromévente készül ilyen mérés. A 2000-esben a 15 évesek
olvasás-szövegértése kapott kiemelt figyelmet, 2003-ban a matematikai
műveltség állt a középpontban, a vizsgálat emellett új elemet is
tartalmazott, melyet kereszttantervi problémamegoldó készségnek lehet
fordítani. Két év múlva talán több sikerélményük lehet a magyar
diákoknak: 2006-ban a természettudományi műveltség jelenik meg nagyobb
súllyal a vizsgálatban. Ebben pedig legutóbb és most is valamivel az
OECD-átlag fölött teljesített hazánk.

Abszolút korrektnek tartja a PISA-felmérés eredményeit
Vekerdy Tamás oktatási szakértő: szerinte helytelen hozzáállás az a
magyaros önámítás, hogy rossz a mérés. Azt mondja: csak az lepődik meg a
PISA-vizsgálatok eredményein, aki nem vette komolyan, hogy már
húsz-harminc éve bajok vannak a magyar oktatási rendszerrel.
Emlékeztetett: a magyar diákok olvasási-szövegértési problémáit már a
hetvenes években hazai vizsgálatok is kimutatták.

– Az egyik probléma, hogy az iskolában túl sok mindent
próbálnak beleverni a diákok fejébe – véli Vekerdy Tamás. Az elmúlt
évtizedekben tizenegyszer indítottak tananyag-csökkentési kampányt, de
mind a tizenegyszer csak nőtt a tananyag mennyisége. A túl sok
információ viszont dezinformál, ráadásul elveszi a gyerekektől a
megismerés örömét. Pedig a vizsgálatok igazolják, hogy a megismerés
öröme nélkül nincs valódi tanulás és fejlődés. Az oktatási szakember úgy
véli: a magyar diákok a felejtésnek tanulnak.

Példák a
matematika-felmérésből

1. szint: A tanulóknak bemutatott ábrák egyike két
meghatározott évben mutatja a rablások számát. A tanulók egy televíziós
riporter magyarázatát is meghallgatják, majd arra kérik őket, hogy
döntsék el: helytálló-e a riporter értelmezése, majd indokolják
döntésüket.

3. szint: Egy ábra a
szingapúri dollár (SGD) és a dél-afrikai rand (ZAR) átváltási árfolyamát
mutatja, amelyen 1 SGD = 4,2 ZAR. A feladat 3000 SGD átváltása
ZAR-ba.