Két
„pázmányost” is gyanúsítanak. Magyar Bálint nem hibás – a
közvéleménykutatások szerint.
(Forrás: Népszabadság)

Tucatnyi iskolában felbontva találták a rendőrök
az érettségi tételeket tartalmazó borítékokat – értesült a
Népszabadság. Úgy tudjuk, a tételek idő előtti közzététele miatt
indított nyomozás három gyanúsítottja közül kettő a Pázmány Péter
Katolikus Egyetem hallgatója.

Az érettségibotránnyal összefüggésben gyanúsítottként
kihallgatott három fiatalember közül kettő a Pázmány Péter Katolikus
Egyetem hallgatója, a harmadik pedig szülei családi vállalkozásában
dolgozik – értesült a Népszabadság. Az egyik egyetemistáról
bebizonyosodni látszik, hogy tagja volt annak a baráti társaságnak,
amely 60 ezer forintért vásárolta meg a magyar- és a
matematikatételeket, majd terjesztette azokat. Forrásaink megerősítették
az egyik gyanúsított ügyvédjének közlését, hogy a három gyanúsított
csak a terjesztésben működött közre, de nem ők „lopták ki” a
minisztériumtól a nyomdán keresztül az iskolákig vezető – elvileg
tökéletesen zárt – terjesztési-terítési láncból a tételeket.

Úgy tudjuk, az ügyben nyomozó
Nemzeti Nyomozó Iroda illetékesei már sejtik, hogy hol, mi módon
kerülhettek idő előtt nyilvánosságra a tételek. Bizonyítási nehézségekre
és a felfokozott politikai és közérdeklődésre tekintettel azonban a
rendőrség illetékesei ebben az ügyben a szokottnál is óvatosabban
fogalmaznak.

Rendőrségi források
ugyanakkor megerősítették lapunk azon értesülését, hogy a május 9. óta
összesen 1080 iskolában végrehajtott tételes ellenőrzések során tucatnyi
helyen felbontva találták az érettségi tételeket tartalmazó
borítékokat. Így – bár korábban a Pedagógus Szakszervezet élesen bírálta
Magyar Bálintot, amiért azt a látszatot keltette, mintha az iskolák
lennének a felelősek a tételek idő előtti nyilvánosságra kerüléséért, a
vizsgálat eddigi megállapításai alapján egyáltalán nem zárható ki ennek a
lehetősége. Információink szerint a rendőrség minden egyes iskola
kapcsán külön is vizsgálja, hogy az adott tanintézményből kerültek-e föl
a tételek az internetre, illetve azt, hogy kik és miért bontották fel
idő előtt a tételcsomagokat. Ezzel párhuzamosan az NNI több szálon is
folytatja a nyomozást, s az ügy feltárásába bekapcsolódtak a
nemzetbiztonsági szolgálatok is. Várhatóan a hét közepére kiderül, hogy
az érettségi tételeket szabályosan titkosították-e. Ugyanis a szabályos,
azaz az arra jogosult személy által a törvényben előírt módon és
formában végrehajtott titkosítás előfeltétele annak, hogy a rendőrség
szolgálati titoksértés miatt eljárást indíthasson mindazokkal szemben,
akik az így védett információkat jogosulatlanul megszerezték,
birtokolták, másoknak továbbadták, illetve azokkal kereskedtek. Ezt
három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti a Btk. Az e téren
kialakult bírói gyakorlat fényében az elkövetőknek nem kell letöltendő
szabadságvesztéssel számolniuk. Ám, ha a bíróság bűnösnek mondja ki
őket, az oktatási tárca követelheti az érettségi tételek
újranyomtatásának, illetve a rendkívüli intézkedések mellett
végrehajtott kiosztásának többletköltségeit. Ezek együttesen több
százmillió forintra rúgnak, amit a három gyanúsított nem tudna
kifizetni.

A középszintű
matematikaérettségi újraíratásának időpontjában tart nyelvvizsga
írásbelit a BME Vizsgaközpont és a veszprémi Pannon Vizsgaközpont. A két
vizsgaközpont ezért tolta el június 4-re az írásbelit azoknak, akik
igazolják, hogy május 28-án matematikából érettségiznek. A vizsgázókat a
központok egyenként értesítik. A központok ígérete szerint a
bizonyítványok kiadása nem késik majd az egyhetes csúszás
miatt.

Nem a matúra volt éretlen – Van-e szükség
becsületkódexre?   

A telefonos háztartásban élők mindössze 17 százaléka
követeli Magyar Bálint oktatási miniszter fejét az érettségibotrány
miatt, 69 százalék szerint viszont bűncselekmény történt, s a bűnösöket
kell felelősségre vonni – derül ki a Marketing Centrum
gyorsfelméréséből.

A telefonos
háztartásban élő felnőttek 12 százalékának van a családjában valaki, aki
az idén érettségizik, arról azonban, hogy idő előtt kiszivárogtak az
érettségi tételek, és emiatt a matematika írásbeli vizsgát meg kell
ismételni, a nyilatkozók 98 százaléka tudott. A botrányról tehát sokan
tudtak, de arról, hogy mi történhetett, csak a hívottak 69 százalékának
volt véleménye: 30 százalék szerint a politika áll a háttérben, valakik
botrányt akartak kelteni az érettségi körül, 21 százalék úgy véli, hogy a
tettesek azért lopták el a tételeket, hogy pénzt keressenek, 18
százalék szerint nem történt más, mint hogy néhány diák megszerezte a
tételeket, és ez kiszivárgott. A kormánypártok szimpatizánsai valamivel
nagyobb valószínűséggel vélnek politikai szándékot az érettségibotrány
mögött, mint az ellenzék támogatói, de ez utóbbiak harmada is tudatos
botránykeltésre gyanakszik. Mindent egybevetve a hívottak 62 százaléka
szerint az érettségi tételek ellopása bűncselekmény, és mindössze 22
százalék hajlamos inkább diákcsínynek tekinteni a dolgot. (A hiányzó 16
százalék nem kívánt vagy nem tudott állást foglalni ebben.) Ennél a
kérdésnél a válaszokat egyedül az életkor befolyásolta. A 30 évnél
fiatalabbak és a 60 évnél idősebbek körében vélik inkább diákcsínynek,
mint bűncselekménynek a tételek ellopását, de azért náluk is többségben
vannak azok, akik szigorúbban ítélik meg azt, ami történt. A telefonos
háztartásban élők 60 százaléka szerint valakik szándékosan küldték el a
sajtónak az érettségi tételeket, hogy botrányt keltsenek, és mindössze
21 százalék tartja azt, hogy az újságírók voltak ügyesek. A hiányzó 19
százalék nem tudott vagy nem kívánt dönteni. A kormánypártokhoz közelebb
állók 72 százaléka sejt botránykeverési szándékot abban, hogy
eljutottak a sajtóhoz az érettségi tételek, míg az ellenzék támogatói
körében „csak” 61 százalék az arányuk. A felelősség kérdése osztja meg
leginkább a közvéleményt. A telefonon megkérdezettek 38 százaléka
szerint az Oktatási Minisztériumot terheli az elsődleges felelősség,
mert gondatlanul őrizték és kezelték a tételeket. 31 százalék a
tolvajokra hárítja a felelősséget, 9 százalék szerint pedig valamelyik
iskolaigazgató tehet arról, ami történt. Végül azok aránya is jelentős
(19 százalék), akik nem kívántak (vagy nem tudtak) állást foglalni a
felelősség kérdésében. A vélemények kialakításában természetesen a
válaszadók pártorientációja a döntő. Az ellenzék hívei körében 61
százalék tekinti az Oktatási Minisztériumot elsődleges felelősnek, míg a
kormánypártiak körében csak 25 százalék ugyanez az arány.

Ugyanakkor a telefonon
megkérdezettek mindössze 17 százaléka tartja Magyar Bálint oktatási
minisztert felelősnek, pontosabban ennyien azonosultak azzal az
állásponttal, hogy: „A minisztert személyes felelősség terheli, mondjon
le.” A hívottak 69 százaléka viszont úgy ítélte meg: „Bűncselekmény
történt, a bűnösöket kell felelősségre vonni. Ne mondjon le.” A
válaszokat természetesen ennél a kérdésnél is befolyásolja a
pártorientáció, amennyiben az ellenzék hívei körében 38 százalék szerint
kellene Magyar Bálintnak lemondania a történtek miatt, míg a
kormánypártiak körében mindössze 7 százalék vélekedik ugyanígy. E
kérdésnél a legfigyelemreméltóbb adat azonban az, hogy az ellenzék
támogatóinak többsége (56 százaléka) szerint sem kellene emiatt
lemondania a miniszternek.

Az eset
kapcsán a Marketing Centrum munkatársai azt is megkérdezték, hogy a
magyar diákok többet, ugyanannyit vagy kevesebbet puskáznak, csalnak-e a
vizsgákon, mint a fejlett európai országokban élő társaik. A hívottak
többsége (52 százaléka) szerint a magyar pont ugyanannyit puskázik, mint
a többi európai diák, 31 százalékuk pedig kitért a válasz elől. A
magyar tanulókat csak a hívottak tizede érzi ügyeskedőbbnek, és 7
százalékuk becsületesebbnek európai társaiknál. Magát a puskázást a
többség hajlamos csupán diákcsínynek tekinteni.

A megkérdezettek 64 százaléka mindentől függetlenül úgy
vélekedik, hogy hosszú távon csak becsületes módon lehet érvényesülni,
és mindössze 5 százalék véli úgy, hogy ma csak azok érnek el sikereket,
akik ügyeskednek. Ugyanakkor azok aránya is magas (31 százalék), akik
nem tudtak vagy nem akartak válaszolni a kérdésre. Végül a tekintetben
teljesen megosztott a közvélemény, hogy szükség lenne-e hazánkban arra,
hogy tanulmányaik kezdetén a magyar diákok is esküt tegyenek egy
becsületkódexre: nem puskáznak, nem csalnak, nem törekednek jogtalan
előnyszerzésre. Az ötlet a megkérdezettek 43 százalékának tetszik, de
ugyanennyien vannak azok is, akik szerint ezt nálunk felesleges
bevezetni.

A kutatás keretében
összesen 500, országszerte véletlenszerűen kiválasztott 18 évnél idősebb
telefon-előfizetővel készítettek interjút a Marketing Centrum
munkatársai. Az adatfelvételre 2005. május 13-án a délutáni órákban és
május 14-én a délelőtti órákban került sor. A mintában Magyarország
régiói, illetve különböző nagyságú települései lakosságarányosan
szerepelnek.