Előre
menekülnek az egyetemek és főiskolák, amikor a válságos pénzügyi
környezetből beruházásokkal és innovációval igyekeznek kilábalni.
(Forrás: Eduline)

A Magyar Nemzetben
még a tavalyi évben, december 18-i keltezéssel megjelent hír –
miszerint Magyarországon négy felsőoktatási intézményt gyakorlatilag
csőd fenyeget (Eötvös József Főiskola, Dunaújvárosi Főiskola, Szolnoki
Főiskola és Nyugat-magyarországi Egyetem), további négy pedig erősen
túlvállalta magát  (Budapesti Corvinus Egyetem, Szent István
Egyetem, Nyíregyházi Főiskola és az Eszterházy Károly Főiskola) az
érintett egyetemek és főiskolák egyöntetű cáfolatával találkozott. Bár a
sajtóban egyértelműen és azonnal csak a Dunaújvárosi Főiskola
nyilatkozott, az eduline megkeresésére a többi érintett is úgy reagált:
pénzügyi-gazdasági helyzetük stabil, anyagi gondokkal nem küzdenek, sőt:
nagyberuházásokat terveznek.

A
Dunaújvárosi Főiskola – reagálva a Magyar Nemzet cikkére –
sajtóközleményében igyekezett leszögezni, hogy egy vidéki felsőoktatási
intézmény kizárólag nagyon korszerű oktatással és intézményi háttérrel
maradhat versenyképes. A főiskola célul tűzte ki, hogy a régióban a
legjobban képzett hallgatókat fogja kibocsátani. „A jelenlegi
kedvezőtlen gazdasági környezet ellenére is törekedni kell arra, hogy az
egyetemek költséghatékonysága ne a hallgatók képzési színvonalának
terhére valósuljon meg.” – vélekedett a dunaújvárosi
rektor.

Mint ismeretes, tavaly
szeptembertől a Dunaújvárosi Főiskola ad otthont az egyik kereskedelmi
tévé gyakorlati média-képzésének is, ezt korszerű, minden igényt
kielégítő stúdiója és szakembergárdája teszi lehetővé. A Dunaújvárosi
Főiskola egyike volt annak a hat felsőoktatási intézménynek, amelyek
első körben részesültek az Új Magyarország Fejlesztési Tervből lehívott
pénzekből. Az „Európai campus az ország közepén” fantázianevet viselő
beruházás részét képezi: laborok és oktatási terek kialakítása, többek
között a nanotechnológia és az informatika területein, illetve a már
meglévő, Innováció Menedzsment Központ fejlesztése
is.

[…]

Két jelentős infrastrukturális fejlesztés áll
szerződéskötés előtt a gödöllői campuson is – tájékoztatta az eduline-t
Dr. Solti László, a Szent István Egyetem rektora. Az egyik beruházás a
főépület, illetve a szemináriumi épület felújítására és korszerűsítésére
irányul PPP konstrukcióban. Az összérték várhatóan 6,8 milliárd forint
körül alakul majd. A rekonstrukcióban többek között olyan több évtizede
húzódó gondokat oldanak meg, mint például a fűtés-korszerűsítés,
amelytől az egyetem a jövőben mintegy 30-40%-os energia megtakarítást
remél.

„Az életveszélyes
villamoshálózat, az elkorrodálódott vízvezetékek, vagy a szétmálló
szennyvízhálózat eseti javítása működési előirányzatokból
finanszírozhatatlan, mivel háromszor nagyobb ráfordítást jelent, mint
egy komplett felújításhoz kötődő korszerűsítés. A műszaki előnyök
mellett pedig meg kell említeni azt is, hogy a mai „kínálati”
környezetben ilyen lerobbant infrastruktúra a hallgatói vonzerő
szempontjából nem igazán versenyképes” – áll a rektori
közleményben.

Az egyetem másik – 1,7
milliárd forint értékű – projektje a Mezőgazdasági Eszköz- és
Gépfejlődéstörténeti Múzeum felújítása, amely Európa legnagyobb ilyen
tárgyú gyűjteménye, és amely a gépészmérnök képzés színtereként oktatási
és kutatási feladatokat is szolgál. Utóbbi projektre az Európai
Fejlesztési Alap és a Magyar Köztársaság költségvetése
társfinanszírozásban 1,5 milliárd forintot biztosít, a fennmaradó
önrészt pedig az egyetem saját bevételeiből teremti
elő.

[…]

A győri Széchenyi István Egyetem élen jár
beruházásainak kommunikálásában, amennyiben honlapján a folyamatban lévő
fejlesztéseket részletekbe menően taglalja. Így bárkinek módja van rá,
hogy elképzelje: milyen is lesz a jövő egyeteme Győrben. A fejlesztések
között olyan „finomságokra” is bukkanhatunk, mint az új
„Tudás-Tér”-ben  a csökkent látóképességűek tájékozódását
segítő speciális vonalak a padlón, vagy a gyermekmegőrző, amely a fiatal
anyukák nyugodt kutatási óráihoz hivatott segítséget nyújtani. Az új
könyvtárat pedig a kor kihívásainak megfelelően már inkább
Inno-Share-nek fogják nevezni, melynek központi egysége egy bő háromszáz
férőhelyes elektronikus kabinet lesz. Innen hozzá lehet majd férni a
világ nagy egyetemeinek tudásbázisához, így kutathatóvá válik szinte
minden eddigi egyetemi jegyzet, vagy kísérlet.

A Szegedi Egyetem mintegy 7,7 milliárd forinttal
gazdálkodhat – ebből tervezik megvalósítani Dugonics téri főépület
felújítását. Érdekesség a tervekben, hogy a mérnöki kar új épülete
környezettudatosságból önmagában is példát mutatna a hallgatóknak.
Úgynevezett passzív ház kialakítását tervezik, amelynek
energiagazdálkodását modern, környezet- és energiakímélő technológiával
képzelték el. A napkollektoron, napelemen, hőszivattyún kívül az
épületgépészeti megoldások is szabad szemmel megvizsgálhatóak lesznek
majd a hallgatók számára.

Nagyjából
ötmilliárd forint értékű beruházás zajlik a Debreceni Egyetemen is,
amelynek középpontjában a korszerű reáloktatás áll. A projekt vállalása
szerint a következő években a teljes természettudományos és műszaki
képzés infrastruktúrájának és infokommunikációs hátterének fejlesztése
fog megvalósulni. A beruházás révén létrejön az Interregionális Műszaki –
Agrár Szaktanácsadási és Továbbképzési Központ (MAG Ház), valamint
elkezdődik az orvosi képzés elméleti megalapozását segítő Elméleti
Négyszög fejlesztése, és új épületbe költözik az Informatikai
Kar.