• Címlap
  • Hírek
  • Tallózó
  • Történelem
  • Történelemtanítás
  • TTE
  • Átláthatóság
  • Adatvédelem
  • English
Hirdetés

Kérjük, segíts, hogy folytathassuk munkánkat!

Számlaszámunk: 11705008 – 20133762.

A támogatás bankkártyával itt lehetséges.

Nagyon köszönjük.

Évszázados rejtélyt oldhatnak meg az egyiptológusok
2009. március 5. csütörtök, 0:00

Néhány
nemrég előkerült papirusztöredék segítségével talán egy évszázados
rejtélyt is sikerülhet megoldani: végre rekonstruálható és pontosítható
lesz a korai egyiptomi uralkodók listája. (Forrás: Múlt-kor)

A Torinói Museo Egizio pincéjében felfedezett
papirusztöredékek a 3000 éves, torinói királylista néven ismert
dokumentumhoz tartoznak – tudatta az intézmény. A II. Ramszesz korából
származó papírusz további töredékeinek létezésére egyébként fél
évszázada már a British Múzeum kutatói is utaltak, amikor 1959-ben
megvizsgálták az ókori iratot. Alan Gardiner régész ugyanis több olyan
darabot is megemlít feljegyzéseiben, amelyek végül nem kerültek be a
múzeumban látható végső rekonstrukcióba. Egy kiterjedt kutatás után a
múzeum kutatói most ezeket felfedezték fel.

A
vizsgálatok eredményei mindenki számára fontosak lehetnek, ugyanis végre
pontosítható lesz majd az egyiptomi uralkodók listája is. Federico
Bottigliengo egyiptológus, a múzeum munkatársa szerint ennek
segítségével az 1-17. dinasztiák korának királyait sikerülhet helyes
sorrendbe rakni. Ez a dokumentum szerinte azért is egyedülálló, mert más
hasonló listákkal ellentétben a kisebb és trónbitorlókká nyilvánított
vezetők is rákerültek. Ezen felül az uralkodási évek  – egyes
esetekben hónapok és napok száma  is  – helyet kaptak a
dokumentumon.

A hieratikus nyelven írt dokumentumot
Bernardino Drovetti olasz diplomata és felfedező 1822-ben vette meg
Thébában. Ekkor más hasonló papiruszokkal került egy dobozba, amely
egyben sorsát is megpecsételte: mire megérkezett Olaszországba, a
kiszáradt lista apró darabokra töredezett. A kirakós első 48 darabját a
később ismertté vált egyiptológus, Jean-Francois Champollion (1790-1832)
rakta megfelelő sorrendbe, míg további több száz darabot a
német-amerikai régész, Gustavus Seyffarth (1796-1885) rendezett össze. A
munka oroszlánrészét 1938-ban Giulio Farina, a múzeum igazgatója
végezte el. 1959-ben Gardiner azonban további lehetséges töredékekről
számolt be.

A most felfedezett 160 töredék igencsak
fontos: azok a dokumentum elejét, és a lista végét mutatják. Éppen ezért
a szakemberek abban bíznak, hogy ezekkel a töredékekkel akár a korai
dinasztiák történetét is pontosítani lehet majd. Ennek kapcsán már az is
felmerült, hogy talán az egyiptomi történelem egyes dátumait, vagy akár
a királyok neveit is meg kell változtatni majd.

Akkor tudunk dolgozni, ha Ön is segít!


Vissza

TTE-tagok figyelmébe:

Éljen a lehetőséggel!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

TTE-közösség

TTE a Facebookon

Youtube-csatorna

Tankönyvek

Hisztorizás podcast

Szlovák-magyar közös múlt

Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciája

„Vissza a jövőbe!”- A közösségi média és az AI hatása a történelemre

A Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciájának állásfoglalása

Eddigi konferenciáink

Galéria

Cigányok a történelemtanításban

Támogatók

A tte.hu működésének támogatója

Adomány

Címkék

alapvizsga aláírásgyűjtés civil Civil Közoktatási Platform családtörténet előadás emberi jogok emléknap gyász Különóra módszertani cikk NAT tankönyv TTE-konferencia Tényleg!? történelmi atlasz törvény álhírek állásfoglalás érettségi

Partnerek

  • Impresszum
  • Alapszabály
  • Tagdíj
  • Belépési nyilatkozat
  • Támogatás
  • Kapcsolat
Történelemtanárok Egylete 1997-2017