A
negatív drogteszt sem tisztázta „az iskola arculatába nem illő”
gimnazistákat.
(Forrás: Népszabadság)
Több gyerek is „persona non grata” lett az előző
tanítási évben az Apáczai Csere János Gimnázium elit tagozatán. Volt
osztályfőnökük szerint nem illettek az iskola arculatába. Ketten évet
ismételnek közülük, ketten pedig elhagyták az
iskolát.
Dávidot két éve vették fel a
fővárosi elit gimnázium komplex természettudományi osztályába. A
tudásával, felkészültségével eleinte nem is volt baj, a külsejével annál
inkább…
– Az osztályfőnök már az
első szülői értekezleten közölte, hogy bizonyos gyerekeknek nincs helyük
az osztályban – kezdi kálváriájuk történetét Dávid édesanyja, Demény
Ildikó. Mint meséli: a tanár folyamatosan kritizálta Dávid megjelenését
és öltözködési stílusát.
– Én nem
szólok bele, hogy a gyerekem mit vesz fel. Semmi felháborítót nem
találok benne – mondja az édesanya. Dávid átlagos tizenéves, aki
alternatívan öltözködik: a lábán fekete bőrbakancs, a fülében több
fülbevaló lóg, hosszú haját összefogva hordja.
Édesanyja szerint a gyerek abszolút vezéregyéniség, aki
nyolc-tíz fiútársával együtt már a gólyatábor óta csoportot alkotott.
Szerinte az osztályfőnök kezdettől fogva pikkelt ezekre a fiúkra, és
minden egyes szülői értekezleten nyilvánvalóvá tette, hogy nem szívesen
látja őket az osztályában, ahogy ő fogalmazott: „Nem illenek az Apáczai
arculatába.”
Székely Péter
osztályfőnök kérdésemre azt mondta: mindenki megretten egy ilyen külsejű
gyerektől. Szerinte Dávidnak csak a javát szolgálta volna, ha
figyelembe veszi a megjelenésével kapcsolatos
észrevételeit.
– „Peti bának”
kezdetben valóban csak az öltözködésemmel volt baja, aztán már minden
mással is – mondja keserűen Dávid, aki a második évtől egyre többször
került összetűzésbe osztályfőnökével.
– Az idén tavasszal robbant a bomba – veszi át a szót
az édesanya. – Váratlanul felhívott Dávid egyik tanára, hogy közölje: a
gyerekem drogfogyasztó és – terjesztő. Majd hozzátette, ha nem hagyja el
azonnal az iskolát, akkor rendőrségi feljelentést
tesz.
Demény Ildikó visszakérdezett:
Biztos ez? Mi van, ha nem igazak a vádak? Mi lesz, ha Dávid nem megy el
önként az iskolából?
Akkor
megbuktatják az év végén, sőt a pótvizsgán is – hangzott kategorikusan a
válasz.
Dávid következetesen
tagadta, hogy köze volna kábítószerekhez. Erre az osztályfőnök és az
iskola igazgatója is azt javasolta Ildikónak, hogy vigye el a fiát egy
kórházba, és csináltassanak drogtesztet.
– A teszt természetesen negatív lett, ám ez sem volt
elég ahhoz, hogy Dávidot tisztázzák a vádak alól – mondja az
anya.
Az osztályfőnök másként
emlékszik a történtekre, szerinte Dávid és az édesanyja is elismerte a
vádakat, azaz bevallották, hogy fogyasztó és díler a
gyerek.
Miközben Dávid körül állt a
bál, újabb gyanúsítottak kerültek fel a listára, további két fiút
vádoltak meg az osztályból drogfogyasztással, köztük Rózsa Ágnes fiát
is.
– Peti bá’ csak az osztály
bohócának hívta a fiamat – emlékszik vissza Ágnes. – Már az első évben
azt javasolta nekem, hogy vigyem el az iskolából.
Dávid osztálytársa – aki a történtek miatt még a
keresztnevét sem szeretné az újságban látni – sorozatban kapta az
egyeseket az osztályfőnök óráin, végül két tárgyból bukott meg az év
végén.
– Tarthatatlanná vált a fiam
viszonya az osztályfőnökével. A gyerek már minden reggel hányt az
idegességtől – meséli Ágnes, az édesanyja, aki arra kérte az igazgatót,
hogy a körülményekre való tekintettel fia az új tanévet egy másik,
párhuzamos osztályban kezdhesse el. A kérést elutasította az iskola
vezetője.
A gyerek mindkét tárgyból
független bizottságot kért a pótvizsgájára, hogy bizonyíthasson.
Matematikából négyest kapott. A másik tárgyból azonban már nem
vizsgázott le, mert közben megérkezett az igazgató elutasítása,
miszerint ősztől nem járhat a párhuzamos osztályba. Azaz, ha megfelel a
vizsgán, továbbra is Székely Péter lesz az osztályfőnöke. Ezért úgy
döntött: inkább évet ismétel.
Dávid
is hasonló kálvárián ment keresztül.
– Azt vettem észre, hogy „eltűnt” néhány jegyem, az
egyesek meg csak potyogtak. Még akkorra is kaptam az igazolatlanokat,
amikor orvosi igazolással maradtam távol – meséli. Ő végül három
tárgyból bukott júniusban, így neki évet kell
ismételnie.
– Úgy látom, a tanárnak
vannak jogai, nekem nincsenek – jegyzi meg keserűen
Dávid.
Demény Ildikó végső
kétségbeesésében a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szervezet
jogászához fordult.
– Többféle
jogsérelem is érte a gyereket – mondja Baltay Levente, a TASZ
munkatársa, aki szerint elképesztő, hogy a mai napig is az a gyakorlat a
magyar középiskolákban, hogy például nem létező „drogügyet” használnak
fel gyerekek ellehetetlenítésére és eltávolítására.
– A tanár nem fenyegetheti és nem zsarolhatja a
gyerekeket, és nem kötelezheti drogteszt elvégeztetésére sem őket.
Ráadásul nincs feljelentési kötelezettsége még akkor sem, ha netán igaz
lenne a drogfogyasztás – magyarázza a jogász.
Munkácsy László iskolaigazgató ellenben azt mondja:
szükségét érezte, hogy értesítse a rendőrséget, és nevesítse azokat a
diákokat, akiket „informátorai” kábítószerekkel hoztak kapcsolatba –
közöttük Dávidot is.
Dávid és
édesanyja is határozottan kitart amellett: a fiúnak semmi köze nem volt
drogokhoz. Ezt igazolta negatív drogtesztje is. Az igazgató rendőrségi
bejelentéséről semmilyen értesítést nem kaptak, Dávidot az elmúlt
hónapokban nem idézték be, nem is keresték a
hatóságok.
A TASZ jogásza szerint,
ha nem nyer bizonyítást a drogfogyasztás, illetve -terjesztés vádja,
akkor a feljelentő akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel is számolhat
hamis vád miatt. Dávidék fontolgatják egyébként, hogy polgári peres
eljárásban kérnek elégtételt a történtekért.
Dávid és volt osztálytársa szeptembertől újra járja a
második osztályt, két további volt osztálytársuk azonban nem látott más
lehetőséget: elment az iskolából.
–
Talán túl vagyunk a nehezén – mondja Demény Ildikó, aki szerint fia
gyorsan beilleszkedett az új osztályba. Dávid mostani osztályfőnöke és
osztálytársai mindent megtettek, hogy zökkenőmentes legyen az átállás. –
Nem botrányhősként kezelik a fiamat, végre jól érzi magát. Most
bizonyítani próbál.