A
szeptember 1-ig látható kiállítás egyes darabjai, mint egy-egy
mozaikkockája egy antik padlóképnek, próbálja megidézni egy letűnt világ
szellemét a könyvek segítségével.
(Forrás: ELTE Online)

13 ilyen “mozaikkocka” köré épült a
kiállítás tematikája, így pl. az építészet, haditechnika (Vitruvius,
Palladio, Ptolemaiosz Klaudiosz); római történelem (Tacitus, Justus
Lipsius); a magyarországi nyomdák recepciója; Arisztophanész és Arany
János; filozófia (Arisztotelész, Platón, Pázmány Péter); latin költők
(Vergilius, Iuvenalis, Tibullus, Catullus).

A kiállítás elnevezéséhez Nicolas Poussin (1594-1665)
Et in Arcadia ego c. (1640 k.), máig vitatott értelmezésű festménye
szolgált ihletőként – egyrészt Claude Lévi-Strauss francia antropológus
interpretációja szerint a festmény idillikus környezetében olvasható
felirat a következőket jelenti: “Én, a Halál, még Árkádiában
is létezem”, vagyis az elmúlás, pusztulás mindenütt megbújik, míg Erwin
Panofsky amerikai művészettörténész úgy gondolja, hogy a kép a boldog
múlt iránti vágyakozás jelképe. A kiállítás készítői (Bakos József, Bene
Sándorné, Boross Klára, Szvorényi Róbert) számára mindkét értelmezés
fontosságot kapott a válogatás során, mivel a múlt körülvesz bennünket a
régi tudósok könyvei, munkái által, megerősítve a Gutenberg-galaxis
folyamatosságának létjogosultságát.

A kiállításon nemcsak gazdagon illusztrált művek, de
metszetek és térképek is helyet kaptak. Külön figyelmet érdemel a
nagyközönség még nem láthatta autográf Arany János kézirat (az
Arisztophanész-fordítás lapjain olvashatjuk a nyomdász számára írt
szerzői utasításokat). A szomszéd tárlóban található Pázmány Péter
szintén autográf kézirata is. A kiállítás része az idén augusztusban
XIII. alkalommal megrendezésre kerülő Nemzetközi Neolatin Társaság
konferenciájának. A kiállítás megtekinthető 2006. szeptember 1-ig a
budapesti Egyetemi Könyvtár Dísztermében (Budapest, V. ker. Ferenciek
tere 6.).