Az
iskolák közötti különbségekről, az esélyegyenlőségről, illetve az
oktatási intézmények bezárásáról, összevonásáról folyt elsősorban a vita
az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottságának tegnapi ülésén. A
képviselők Magyar Bálint oktatási miniszter éves beszámolóját hallgatták
meg.
(Forrás: Népszabadság)

Az
oktatási tárca elmúlt tíz hónapjának tevékenységéről hallgatta meg
tegnap Magyar Bálint oktatási minisztert az Országgyűlés oktatási és
tudományos bizottsága. A tárca vezetője elmondta: tavasszal a parlament
elé kívánják terjeszteni a közoktatási és a szakképzési törvény
módosítását. A felsőoktatási törvény kisebb változtatásai hamarosan a
kormány elé kerülnek, az átfogó módosításról az idén ősszel vagy jövő év
elején tárgyalhat a parlament.

Az
ülésen mind kormánypárti, mind ellenzéki képviselők azt firtatták, mit
kíván tenni a tárca az iskolai esélyegyenlőség biztosítása, illetve a
PISA-felmérés által is kimutatott iskolák közötti különbségek mérséklése
érdekében. Révész Máriusz, a bizottság fideszes alelnöke idézte a
PISA-felmérést, mely szerint azokban az országokban a legkisebb az
iskolák közötti különbség, amelyekben egységes tantervek alapján
tanítanak. Magyar Bálint erre azt válaszolta, az iskolák közötti
különbség nem új keletű probléma Magyarországon: az esélyegyenlőtlenség
és az intézmények közötti eltérések már húsz évvel ezelőtt egy
meglehetősen egységes oktatási rendszerben is nagyok voltak. Beszélt
arról is, hogy ma Magyarországon huszonhét olyan iskola van, ahol tíznél
kevesebb diák tanul, 98 intézményben 10-20 gyermeket oktatnak, 91-ben
pedig 20-30-at. A tárca vezetője szerint ezekkel az iskolákkal
kapcsolatban nem az a kérdés, hogy a költségvetés finanszírozza-e őket,
hanem az, érdeke-e a gyereknek, hogy oda járjon. A kormány külön
normatívát biztosít a kistelepüléseknek, valamint létrehozott egy
felülről nyitott hárommilliárd forintos alapot is, amelyből a hiányzó
összegre pályázhatnak az önkormányzatok. Ha ez az összeg nem elég, a
kormány kipótolja az alapot. Az ellenzéki képviselők iskolabezárásokkal
kapcsolatos felvetéseire reagálva a miniszter leszögezte: a
gyermeklétszám folyamatosan csökken, ehhez igazodnia kell az
iskolarendszernek. Ez azonban nem vonja automatikusan maga után a
pedagógusok létszámának csökkenését – mondta. 1990 óta 1500-zal lett
kevesebb az alapfokú oktatásban a pedagógus-álláshelyek száma, miközben a
tanulók létszáma 100 ezres nagyságrenddel csökkent.