A
tagozatok szervezése, a kis létszámú csoportok létrehozása gyakran
szolgál az iskolán belüli szegregáció eszközéül.
(Forrás:
Népszabadság)

A normál osztályokban
37, a tagozatos osztályokban mindössze 17 százalék a roma tanulók aránya
– vagyis a cigány diákok csak nagyon kis arányban kerülnek be a nyelvi
vagy a zenei csoportokba. A tagozatok szervezése, a kis létszámú
csoportok létrehozása gyakran szolgál az iskolán belüli szegregáció
eszközéül.

Mindez Kaltenbach Jenőnek, a nemzeti és etnikai kisebbségi
jogok országgyűlési biztosának jelentéséből derül ki, amelyet tegnap
ismertetett az Országgyűlés oktatási és emberi jogi bizottságának
albizottsága előtt. A jelentés szerint 1992-ben a roma tanulók 7,1
százaléka tanult olyan iskolában, ahol ők alkották a többséget, 2002-ben
már 18,1 százalékuk – azaz az iskolai elkülönítés tendenciája
felerősödött.

A magasabb társadalmi
státusú szülők megpróbálják a jobb színvonalú, speciális oktatást
biztosító iskolákba íratni gyermekeiket, ezért elviszik őket az
„elcigányosódó” iskolából. Kiderült az is, hogy a roma tanulókat
nyolcszor nagyobb valószínűséggel mentik föl a mindennapi iskolába járás
alól, mint nem roma társaikat. A magántanulóvá nyilvánítás azonban
hosszú távon az iskolából való kiesést jelenti a cigány fiatalok
számára: a tanuláshoz nem kapnak segítséget, vizsgázniuk viszont kell.

Sok esetben a pedagógusok meg
vannak győződve arról, hogy csak külön osztályokban lehet az eltérő
kultúrájú, szociális hátrányokkal küzdő gyermekeket tanítani. Ennek oka a
tanárképzésben keresendő, amely túlságosan tantárgycentrikus és kevésbé
problémaorientált, nem készíti fel a leendő pedagógusokat arra, hogy
differenciáltan kezeljék a különböző gyerekeket.