Elvárják, hogy munkaanyag szinten történjen meg a koncepció szakmai vitája, majd azt követően a szakma széles köre által elfogadható, korszerű anyag kidolgozása.

„Elfogadhatatlanak tartjuk, hogy az új, 2024-től érvényes érettségi szabályozásról, annak tartalmi tényezőiről sem történik valamennyi szakmai szervezet véleményét kikérő érdemi egyeztetés. Szervezetünk meg sem kapta véleményezésre ezt a fontos szakmai anyagot” – hívja fel a figyelmet a Történelemtanárok Egyesülete. Vasárnapi közleményükben hangsúlyozzák:

súlyosan aggályosnak tartják, és több évtizedes visszalépést jelent, hogy az érettségi vizsga tematikája a korábbi szabályozáshoz képest – az emelt szintű érettségin számos új, a kerettantervben nem található konkrét ismeret előírásával – jelentősen nagyobb hangsúlyt helyez a lexikális tudásra. Ezzel szükségképpen háttérbe szorítja az időt, energiát igénylő, gondolkodtató és forrásokat elemeztető tanítást.

Arra is kitérnek, hogy az emelt szintű új elvárások nem csupán a 12. évfolyamon emelt szinten vizsgázók számára jelentenek plusz követelményt, hanem befolyásolják a középiskolai tanítás-tanulás egészét. Egyrészt a diákok nem 9-10. osztályban döntenek arról, hogy milyen szinten fognak érettségizni. Másrészt a középiskolai tanulmányokat a kerettanterv szabályozza, ennek alapján készültek az iskolák helyi tantervei és a tankönyvek is.

„Elfogadhatatlan, hogy az érettségi követelmények kerettantervben nem szereplő ismereteket is előírjanak”

– teszik hozzá. Emellett kifogásolják a politikatörténeti témák arányának növelését, mivel úgy vélik, ez ellentétes a korszerű történelemtanítás trendjével, egyszersmind az életmódtörténet visszaszorulása megnehezíti a múltban élt emberek életének megismerését, megértését. A Történelemtanárok Egyesülete közleményében leszögezi, hogy

• szabályozási problémát jelenthet, valamint a tanítást-tanulást is nehezítheti, hogy az újabb lexikális elemek beemelésével az érettségi vizsga nem illeszkedik a kerettantervhez.
• bizonyos érettségi követelmények még kerettantervi témakörhöz sem kapcsolódnak, ebben az esetben azt támogatnák, hogy ezek a témák szerepeljenek a tantervben is.
• problémát jelenthet, ha az érettségi vizsga szabályozása olyan követelményeket is tartalmaz, amelyek az új tankönyvekben sem jelennek meg.
• kérdéses, hogy a jelentős többletadatot mikor és hogyan fogják megtanulni a diákok a kerettantervi órakeretben. A tananyag az eddigieknél is túlterheltebbé válik, nehezítve a tanárok és diákok munkáját.

Mindemellett hangsúlyozzák, hogy az érettségi témakörök egyes változásait támogathatónak tartják (például az egyházszakadás és hűbériség középszintről átkerült emelt szintre, illetve az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat és az amerikai politikai rendszer emelt szintről visszakerült közép szintre). Ugyanakkor kérdéses, hogy miért maradt ki a bethleni konszolidáció (csak résztémái szerepelnek több tételben szétszórva) és az ENSZ létrejötte, működése.

„Az érettségi vizsga tervezett változtatását elfogadhatatlannak tartjuk. Elvárjuk, hogy munkaanyag szinten történjen meg a koncepció szakmai vitája, majd azt követően a szakma széles köre által elfogadható, korszerű anyag kidolgozása”

– zárul a közlemény.

Forrás