Az
Auschwitz-Birkenauban elpusztított győri zsidó gyermekek emlékére
emlékoszlopot állítottak vasárnap Győrött a helyi zsinagóga
szomszédságában, a hajdani zsidó elemi iskola udvarán.
(Forrás:
Híradó)

A gránitoszlopra 381 gyermek
nevét vésték, akik mögött 1944 nyarán becsapódott a halálba vivő vonat
ajtaja. Mindmegannyi néma név, mindmegannyi hangos vád, mindmegannyi
tanúság és tanulság – figyelmeztetett emlékbeszédében Schweitzer József
nyugalmazott országos főrabbi.

A
szónok Széchenyi István gondolatait idézte, aki 1833-ban fogalmazta meg
az elvárást: a hon minden lakosának adassék meg a polgári lét. Száz
esztendővel később, 1933-ban azonban uralomra jutott a rettenet, amely
végső kifejletében nem a polgári létet adta, hanem az emberi létet, az
életet tagadta meg Európa és Magyarország zsidó lakosaitól –
emlékeztetett.

„Ma sem értjük, hogy
lehetséges, ami megtörtént, hogy lehetséges, hogy tisztes, békés, munkát
szerető magyar állampolgárokat kiadtak halálos ellenségeiknek tudva
azt, hogy ezzel kiadják őket a rettenetes halálnak” – mondta a
nyugalmazott főrabbi. Hozzátette: a XX. század a diktatúrák rettenetét
hagyta örökül és okulás tárgyául az utókornak.

Szekeres Tamás, a győri Széchenyi István Egyetem
rektora a zsidó gyermekek elhurcolásának tragédiáját idézte fel. „Minden
gyermeknek joga van az örömmel-bánattal teli felnőtt élethez, és majdan
a méltó búcsúhoz” – szögezte le a rektor, erre kell, hogy
figyelmeztesse az emlékmű az egykori kisdiákok mai utódait, a zsinagóga
épületében működő egyetemi intézet hallgatóit, s mindenkit, aki akár
csak egy nevet is elolvas az emlékoszlopon.