Hatvan
évvel ezelőtt, 1944. november 7-én végezték ki a nyilasok Szenes Hannát,
a cionista ellenállás egyik vezetőjét.
(Forrás:
Múlt-kor)

1921-ben született
Budapesten asszimilálódott zsidó család egyetlen leánygyermekeként.
Apja, Szenes Béla sikeres színpadi szerző volt. Hanna a református
Baár-Madas leánygimnáziumba járt, de az egyre erősödő antiszemitizmus és
a nácizmus előretörése cionistává tette. 1927-ben megözvegyült
édesanyja akarata ellenére héberül kezdett el tanulni és készülni
kezdett az alijára.

1939 szeptemberében érkezett Palesztinába, és a nahalal-i
lányok számára fenntartott mezőgazdasági iskolába járt, ahol először
kezdett el költeményeket írni. Két év múlva a Caesarea melletti Sdot Yam
kibbuchoz csatlakozott.

1943-ban
kezdett el foglalkozni a gondolattal, hogy visszamegy Magyarországra,
hogy aliját szervezzen a fiatalok között, és hogy anyját kimentse.
Csatlakozott a brit hadsereghez, és önkéntesként egy csoport palesztinai
zsidó fiatallal együtt ejtőernyős kiképzést kapott Egyiptomban. A
kiképzés célja az volt, hogy a náci vonalak mögött szervezzék és
segítsék a zsidó ellenállási mozgalmat. Két társa, akiket a britek
magyarországi munkára szemeltek ki, Joel Nussbächer (Palgi) és Goldstein
Peretz (Ferenc) voltak.

A brit
királyi légierő (RAF) ejtőernyőseként az olaszországi Bariba vitték
őket, majd 1944 márciusában 4 férfi társaságában ledobták Jugoszlávia
partizánok ellenőrizte területe felett. Miután megtudták, hogy a németek
bevonultak Magyarországra, Szenes Hanna Reuben Dafni társaságában 1944
június 9-én átlépte a magyar határt, de rögtön elfogták, és a
szombathelyi börtönbe szállították, ahol kihallgatták. Palgi és
Goldstein eljutott Budapestre, de ők is a hatóságok kezére kerültek.

Szenes Hannát Budapestre
szállították, ahol 5 hónapon keresztül válogatott kínzásokkal próbálták
információi kiadására kényszeríteni, és édesanyjával is szembesítették,
hogy valljon, sőt le is tartóztatták. A Szálasi-puccs után, 1944
októberében a nyilasok bíróság elé állították, majd hazaárulás vádjával
elítélték és november 7-én kivégezték. 23 éves volt ekkor. Földi
maradványait 1950-ben Izraelbe szállították és a jeruzsálemi
Herzl-hegyen helyezték végső nyugalomra.

Szenes Hanna kiváló író és költő is volt. Fogsága
idején keletkezett versei a véletlennek köszönhetően megmaradnak,
amelyet azóta a világ számos országában kiadtak, nagyon sok nyelvre
lefordítva. Több versét, így az 1944 májusában Palesztinában íródott
Boldog a gyufa (Ashrei Hagafrur) kezdetűt is egész Izraelben és a zsidó
világban népdalként éneklik.  A hegedű című, erősen önéletrajzi
ihletésű egyfelvonásos darabjában egy fiatal lányról ír, aki feladja
karrierjét azért, hogy egy kibbuchoz
csatlakozzon.