Rendőri rajtaütést hajtottak végre december végén a
Memorial orosz emberi jogi szervezetnél. A hatóságok az akcióban
elvitték azokat a számítógépeket is, amelyeken 20 évnyi kutatómunka
eredménye, egy, a maga nemében különleges, de még csak félkész honlap,
és több tízezer oldalnyi dokumentum szerepel a sztálini terrorral
kapcsolatban. (Forrás: Múlt-kor)

Az információs központból ezen kívül elvittek minden
oktatási programmal, emberi jogi munkával és tudományos kutatással
kapcsolatos adatot is. Ezen felül a legfájóbb pontnak azt tartják, hogy
ezáltal egyelőre lehetetlennek tűnik a GULAG virtuális múzeumának
elindítása, amely a maga nemében egyedülálló módon, a világon első
alkalommal mutatta volna be a sztálini terror történetét.

A Szentpétervári ügyészség szerint a nyomozás azt
vizsgálta, van-e bármilyen kapcsolat a Memorial, és a Novy Peterburg
című antiszemita lapban megjelent cikkek között. A helyzet igencsak
ellentmondásos: az eleve ismeretlen feljelentőtől származó nyomozást egy
évvel ezelőtt már lezárták, most viszont hirtelen megint előkerült a
téma. A Memorial szerint semmi közük a laphoz, és a rajtaütés csak
munkájuk tönkretételére irányult, illetve hogy ellehetetlenítsék az
orosz múlt illúzióktól mentes megismerését.

Ez
már csak azért is fontos lenne, mert az országban a mai napig nincs
nemzeti múzeuma a GULAG-nak. Ráadásul a szovjet elnyomást és terrort
hivatalosan a mai napig nem ítélték el, ahogy például Németországban
vagy Dél-Afrikában foglalkoztak a múlt bűneivel. A virtuális GULAG ezért
nagyon fontos lépés lett volna a sztálinizmus újra egyre növekvő
népszerűsége ellen, amelyben a diktátor bűneit újra igazoltnak és
elfogadhatónak tartják. Erre utalt a legnépszerűbb orosz című vetélkedő
is, amelyben az
Acélember a harmadik lett, illetve ezt tükrözi egy nemrég megjelent
tanári kézikönyv is.

A Memorial
gyűjtése nagyon gazdag volt, így a táborokról készített képek mellett
egykori rabok vallomásait és emlékeit is közzétették volna, amelyeket az
ország területén található, 300 apró, a helyi táborok történetével
foglakkozó intézménytől gyűjtöttek össze. A legtöbb ilyen múzeum
semmilyen állami támogatást nem kap: azokat magánszemélyek hozták
létre.

A nyomozók a rajtaütés után a szervezet
munkatársait órákig vallatták. Minderről Irina Flinge, a szervezet
igazgatója beszélt a nyugati sajtónak, aki szerint a munkájuk mostanra
került a politika útjába, és nagyon érdekesnek tartja azt is, hogy a
rajtaütésre pont akkor került sor, amikor egy nemzetközi
történészkonferenciát rendeztek Moszkvában a sztálinizmus
történetéről.

Szerinte a korszak módszerei, és
mentalitása a mai napig élnek, és amíg a szovjet terror története nincs
feldolgozva, ugyanolyan gazdasági és politikai hatalmat lehet gyakorolni
az országban.

A nyugati lapokban több elmélet is
megjelent az eseménnyel kapcsolatban: a legnépszerűbb szerint a
Memorialt azért büntették meg, mert egy korábban bemutatott
dokumentumfilmjükben az orosz belbiztonsági szolgálatot (FSZB)
hibáztatták Litvinyenko megmérgezése miatt. Az akció emellett hatalmas
nemzetközi tiltakozást is kiváltott: a nyugati kutatók órákon belül
nyílt levelet intéztek Medvegyevhez, és követelték a hasonló
törvénytelenségek leállítását. Az Egyesült Államok is megszólalt az
ügyben, és az archívum visszaadását szorgalmazták, amelyre azonban
egyelőre semmilyen remény sincs.

A Múlt-kor eredeti cikke
»