Betömik a
régészeti ásatások helyén lévő egyik „funari” gödröt Kolozsvár főterén –
erről döntött a kincses város új vezetése.
(Forrás: National
Geographic)

Azoknak a gödröknek az
egyikéről van szó, amelyeket még az előző polgármester, a szélsőségesen
nacionalista Gheorghe Funar utasítására ástak ki régészeti feltárások
címén a város főterének kellős közepén.

A kolozsvári polgármesteri hivatal közleménye szerint ezen a
héten látnak hozzá a munkálatokhoz, azt követően, hogy a román Országos
Régészeti Bizottság a polgármesteri hivatal kérésére engedélyezte a tér
keleti részén lévő gödör feltöltését. A kolozsvári városvezetés
korábban szakmai és civil szervezetekkel konzultált, és lakossági
fórumot is szerveztek ez ügyben, amelynek résztvevői maguk is a gödrök
felszámolását szorgalmazták. A Mátyás király-szoborcsoport előtt tátongó
másik gödör sorsa még bizonytalan. László Attila, a kolozsvári városi
tanács Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) képviselő
frakciójának vezetője ugyanakkor kijelentette: őszig mindkét ásatási
hely eltűnik, és a főtér visszanyeri egykori arculatát.

Az önkormányzati képviselő
elmagyarázta: a régészeti bizottság döntése szerint szeptember 30-ig a
kutatást végző Erdélyi Történelmi Múzeum szakértőinek el kell végezniük a
nyugati lelőhelynél a még szükséges ásatásokat, és az elkészülő
szakértői vizsgálat eredménye alapján kell döntenie a városi tanácsnak,
hogy folytatják-e vagy sem az ásatásokat. Előtte azonban újabb lakossági
fórumot kell szervezni – hangsúlyozta László Attila – az
önkormányzatnak pedig kétharmados többséggel kell elfogadnia a
munkálatok esetleges folytatását. Szerinte nem valószínű, hogy ezt a
támogatottságot megszereznék az ásatás folytatása mellett szavazók.

László Attila nem zárta ki annak a
lehetőségét, hogy ismét kutatóárkot ásnak majd a két gödör helyén, de
véleménye szerint ez csak akkor történhet meg, miután a két gödröt
betömik. Az önkormányzati képviselő szerint sokkal kedvezőbb helyzet
alakulna ki, ha ily módon mégis folytatnák a munkálatokat. Hiszen az
árkok mélységét és szélességét pontosan meghatároznák, és konkrét
időponthoz kötnék azok újratömését. A képviselő szerint ez azt
jelentené, hogy a munkálatok befejezése után nem maradnának a mostanihoz
hasonló lyukak. A gödrök betömésére már született önkormányzati
határozat, az építkezési engedély kiállítását azonban az akkori
Funar-adminisztráció hivatalnokai elmulasztották. László Attila közölte:
az akkor megtagadott engedélyt most rekordidő alatt állították ki.

Funar kezdeményezésére 1995-ben
azért kezdtek ásni Kolozsvár főterén, hogy bebizonyítsák: a római kori
romok alatt dák leletek vannak. Dák leleteket ugyan nem találtak, de
néhányan egy-két évig nagyon jól éltek az ősök keresésére elkülönített
helyi és központi pénzekből. Azután a pénz elfogyott, a gödrök maradtak.
Az egész ügy ráadásul komoly etnikai feszültséget okozott a város román
és magyar lakossága között. Kolozsvár magyarsága és az RMDSZ szerint a
régi városvezetésnek az volt a célja, hogy a szoborcsoportig haladjanak
az ásatásokkal, majd eltüntessék Fadrusz János alkotását. Ezért a
magyarok annak idején utcára vonulva is tiltakoztak az ásatások
megkezdése ellen.