Bár még
mindig csak a felnőtt lakosság alig több mint egytizede internetezik
legalább heti rendszerességgel, a gyakori internetezők számára
egyértelműen az internet az elsőszámú információforrás.
(Forrás:
Magyar Rádió)

Az interneten végzett
kutatás során a megkérdezettek négyfokozatú skálán értékelték az egyes
médiumokat aszerint, hogy azok mennyire fontosak számukra mint
információforrás. A legmagasabb átlagpontszámot, 3,6-et az internet
kapta, messze megelőzve a 3,1 pontot kapott televíziót, valamint az őt
követő nyomtatott sajtót (2,9) és rádiót (2,6). A világháló
tájékozódásban betöltött szerepét jól mutatja, hogy a hálót használók 69
százaléka nagyon fontos információforrásnak tartja az internetet, míg a
televízióról csak 35, a nyomtatott sajtóról 25, a rádióról pedig 18
százalékuk vélekedik így.

Az internetezők ugyanakkor nem csak fontos, hanem alapvetően
hiteles információforrásnak is tartják a webet – legalábbis a többi
médium vonatkozásában. Annak ellenére, hogy az internet más médiumokhoz
képest nagyobb lehetőséget teremt ellenőrizetlen és manipulált
információk közzétételére, a háló-polgárok 53 százaléka egyáltalán nem,
további 36 százaléka pedig inkább nem ért egyet azzal az állítással,
hogy az internet kevésbé megbízható forrás, mint más
médium.

A médiumok erősorrendje
gyakorlatilag nem, a fontosságuk mértéke közötti különbség azonban
mindenképpen változik, amennyiben szórakoztatásban betöltött szerepüket
vizsgáljuk. A gyakori internet használók körében az internet e
tekintetben is megelőzi a televíziót, igaz, fölénye korántsem akkora,
mint a tájékoztató funkció esetében: az internetezést 61, a tévénézést
42 százalék tartja nagyon fontos szórakozásnak. A fontossági értékek
arra is rávilágítanak, hogy míg az internet inkább információforrás,
addig a televízió inkább a szórakozás eszköze; és ugyanez figyelhető meg
a rádió és a nyomtatott sajtó viszonylatában: előbbinek a szórakoztató,
utóbbinak a tájékoztató szerepét ítélik az internetezők fontosabbnak –
igaz, mindkét médium jelentősége jócskán elmarad az interneté és a
televízióé mögött.

Felmerülhet a
kérdés, hogy a gyakori internet használat, az internetnek az ember
életében elfoglalt növekvő szerepe hatással van-e más médiumok
használatára: csökken-e az internetezők olvasásra, tévézésre fordított
ideje? Az adatok szerint a gyakori internetezők 47 százaléka úgy érzi,
az internetezés hatására kevesebbet néz tévét, és csaknem ugyanennyien
vannak, akik az újságolvasással kapcsolatban nyilatkoznak így. Könyvet
az internetezők 37 százaléka vesz ritkábban kezébe, amióta lehetősége
van szörfözni a weben. Mind az olvasás, mind a tévézés hanyagolása a
férfiakra jellemző inkább – tévét például 53 százalékuk néz ritkábban,
míg a nők esetében csak 38 százalék ez az arány. A fiatalok szintén
hajlamosabbak mellőzni a tévéműsorokat az internet kedvéért: a 18-29
éves korosztály ugyancsak 53 százaléka saját megítélése szerint
kevesebbet tévézik, a 30 felettieknek viszont csak 40 százaléka állítja
ezt magáról.

Érdekes, hogy míg a
gyakori internetezés negatívan befolyásolja más médiumok használatát,
addig az emberi kapcsolatokra inkább jótékony hatással van: a
felmérésből kiderül, hogy mindössze minden tizedik internethasználó érzi
úgy, hogy a világháló kedvéért kevesebbet találkozik barátaival,
ismerőseivel – az internetezők egyharmada ugyanakkor új ismeretségekre,
barátságokra lelt a háló kapcsolat- és közösségépítő ereje által.