A kínai forradalom 1949-es győzelme óta első ízben
ünnepelték a nagy ókori filozófust, Konfuciuszt szülővárosában, Csüfuban
(Qufu) születésének 2555. évfordulója alkalmából. „E tisztelgés Konfuciusz előtt mélységes tartalommal bír:
Kínában és külföldön egyaránt megmutatja, hogy a kínai kultúra legjavát
nemzedékről nemzedékre továbbadják” – idézte szerdán az Új-Kína
hírügynökség a város polgármesterének, Csiang Csengnek (Jiang Cheng)
szavait. Egy helyi kap szerint az ünnepségen mintegy 3 ezren vettek
részt, Dél-Koreából, Japánból, Malajziából, Hongkongból és az Egyesült
Államokból is érkeztek hívei. A ceremónia 300 szereplője az utolsó kínai
császári dinasztia, a Csing (Qing, 1644-1911) korának hagyományos
öltözékeit viselte.
A konfuciuszi
gondolkodás, amely a gyermeki szeretetre és az érdemek szerinti
érvényesülésre helyezi a hangsúlyt, alapja a kínai társadalmi és
erkölcsi rendnek. A filozófus, eredeti nevén Kung Fu-ce (kr.e. 551-479)
hivatalnok családból származott, egy időben ő is magas udvari méltóságot
ért el, élete nagy részét azonban tanításnak szentelte. Tanításait,
akárcsak görög kortársa, Szókratész, nem foglalta írásba, hanem
tanítványai jegyezték fel a Beszélgetések és mondások című könyvben.
Neki tulajdonítják több klasszikus kínai mű, a Dalok Könyve, az Írások
könyve és a Szertartások feljegyzései összeállítását is. Később számos
legenda fűződött alakjához, a császári Kína legnagyobb hatású
filozófusává vált. A XVIII. században császári rendelettel istenné
avatták. A Mao Ce-tung vezette forradalom után azonban tanait háttérbe
szorították, sőt az 1966-76 közötti „kulturális forradalom” idején
valóságos közellenséggé vált, munkásságának ostorozását éveken át
napirenden tartották.