Az
Európai Unió kábítószer-jelentésének ismertté válásával azonos időben
hozták nyilvánosságra a magyarországi droghelyzetről tájékoztató
adatokat.
(Forrás: Szocháló)

Az
európai trendekről és a magyar sajátosságokról közös rendezvényen
számolt be a szociális és az egészségügyi tárca.

A 25 uniós tagállam rangsorában hazánk a 18. – azaz a
8. legelőnyösebb – pozíciót foglalja el a Kábítószer és
Kábítószer-függőség Európai Megfigyelő Központja (EMCDDA) által
közzétett, a kábítószer használat elterjedtségét mutató listán, –
foglalta össze a jelentések legfontosabb állításait Göncz Kinga. A
ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter
hozzátette: Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben drámai mértékű
növekedés tapasztalható drogtéren, ám – örvendetes módon – jelenleg
hazánk nem tartozik az erősen fejlett országok közé.

Amennyiben a tendenciákat tekintjük, akkor a most
nyilvánosságra hozott adatok szerint Magyarországon az Európai Unió más
tagállamaiban tapasztalt folyamatok figyelhetők meg; – igaz, nálunk a
trendek némi fáziskéséssel jelentkeznek. Egyaránt jelentősen nőtt a
kannabisz fogyasztásának és az amfetamin használatának mértéke, míg a
heroin esetében visszaesés tapasztalható. Komoly aggodalomra adhat
ugyanakkor okot, hogy idehaza nagyobb mértékben csökken a szereket első
alkalommal kipróbálók életkora, mint Európában. Egy fővárosi diákok
között 2003-ban végzett vizsgálat szerint a megkérdezett 14-16 éves
fiatalok közel 25%-a fogyasztott már életében drogot, amelyet túlnyomó
többségük 14-15 életkorban próbált ki először. Egy ugyancsak tavalyi, a
felnőtt népesség körében végzett országos felmérés adatai szerint a
tiltott szerek használata elsősorban a fiatal korcsoportokra, a
férfiakra és döntően a fővárosban, illetve a nagyvárosokban lakókra
jellemző. A kutatás eredményei arról is tanúskodnak, hogy a nagykorúak
11,4%-a találkozott már – átlagosan 19-20 évesen – valamilyen tiltott
anyaggal.

Az adatok szerint Magyarországon egyaránt lényegesen –
mintegy 17%-kal – nőtt kezelésben megjelent kliensek, valamint – kb.
26%-kal – az új betegek száma. A szaktárcák szerint az emelkedő
tendenciák mögött a Btk. 2003. évi módosítása áll, amely a fogyasztók
szélesebb csoportjai számára tette lehetővé – a kezelés intézményeiben
megvalósuló – ún. elterelés igénybe vételét. Az eltereléssel nem a
büntetés-végrehajtás, hanem a gyógyítás felé mozdíthatók el a
droghasználók, – fogalmazott a kevésbé szigorú törvényi szabályozás
mellett érvelő Göncz Kinga. A szociális tárcát vezető miniszter
ugyanakkor elismerte azt is, hogy nem tudnak magyarázattal szolgálni
arra, hogy a ’90-es évek óta tapasztalható meredek emelkedés után idén
miért csökkent – 4775 bűncselekményről 3378 bűncselekményre – az
ismertté vált kábítószerrel való visszaélések száma.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a közeljövő
feladatai közé tartozik a 2000-ben elfogadott Nemzeti Drogstratégia és a
kormány cselekvési tervének az európai trendekhez és követelményekhez
igazodó átdolgozása, valamint Magyarország szerepének a kijelölése a
kábítószer használat terjedése elleni küzdelemben. Ennek érdekében a
közeli hetekben eseti bizottság kezdi meg munkáját a Parlamentben.