Nyilvános
vitája az Élőlánc a kisiskolákért kezdeményezés javaslatairól május
6-án, kedden 14.30-kor a Magyar Pedagógusok Házában (VIII. ker., Könyves
Kálmán krt. 40.)
Az Élőlánc a kisiskolákért
kezdeményezés résztvevői kidolgozták javaslataikat a falusi iskolák
helyzetének rendezésére, a jelenleg érvényes szabályozás
felülvizsgálatára. Ezeket a javaslatokat tartalmazza az alábbi tervezet,
melynek nyilvános vitájára május 6-án, kedden 14.30-kor a Magyar
Pedagógusok Házában (VIII. ker., Könyves Kálmán krt. 40.) kerül sor.
Tisztelettel kérjük, vegyen részt a
tanácskozáson!
Napirend:
Köszöntő: Lányi
András, az Élőlánc Magyarországért elnökségének
tagja
Vitaindító: Arató Gergely államtitkár,
Oktatási és Kulturális Minisztérium
Felkért
hozzászólók: Barlai Katalin, a Független Pedagógus Fórum
elnöke, az OKNT tagja Setényi János, a Kistelepülések
kisiskolái c. OPEK elemzés társszerzője Kerpen Gábor, a
Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke Bodnárné
Király Erzsébet, az Encsi Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási
referense Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség
elnöke Pálinkó Gyuláné, a Bács-Kiskun Megyei Kisiskolák
Közművelődési Egyesületének
elnöke
Szünet
Vita Vitavezető:
Szebedy Tas, a Gimnáziumok Országos Szövetségének elnöke, az OKNT
alelnöke
A tanácskozáson elfogadott tervezetet
eljuttatjuk az Országgyűlés elnökének, az oktatási illetve az
önkormányzati tárca miniszterének, valamint a Parlament Oktatási
Bizottsága elnökének, kérve
intézkedésüket.
A tanácskozással
kapcsolatosan további információ: Élőlánc Magyarországért Lányi
András elnökségi tag (alany@t-online.hu,
30/5979-123) Farkas Gabriella oktatáspolitikai koordinátor
(elolanciroda@gmail.com,
30/5979-001)
TERVEZET
a falusi iskolákat érintő szabályozás felülvizsgálatára az Élőlánc a
kisiskolákért kezdeményezés február 26-i javaslatai
nyomán
Stratégiai
cél
Azokon a településeken, ahol a családok ezt
igénylik, az alapvető oktatási-nevelési feladatokat ellátó intézmények
legyenek helyben elérhetőek a bölcsődétől a nyolcadik iskolai
évfolyamig.
A javasolt ellátás-szervezési
modell
A működési előírások és finanszírozási
szabályok jelenlegi, túlbonyolított rendszerét egyszerűsíteni kell.
Ezzel megnövekszik a helyi döntéshozók felelőssége. A döntéshozatalban
biztosítani kell a társult községek egyenjogúságát és közvetlen
beleszólását a helyi intézményt érintő döntésekbe. Az
iskolafenntartó társulások a jövőben önálló iskolák/óvodák
szövetségeiként működjenek. A szövetkezés célja az egyes iskolák
lehetőségeit meghaladó feladatok közös ellátása, a pedagógusok
munkájának ésszerű megszervezése, a gazdaságosabb működés. A
társult intézmények önállóságát helyre kell állítani, igazgatójuk
kinevezésénél a községi önkormányzat rendelkezzen egyetértési joggal. A
társulás keretében működő iskolák pedagógiai programjukat maguk
készítsék (e tekintetben a társulási intézmény vezetője – főigazgató? –
gyakorolhassa egyetértési jogát). A közösen ellátandó feladatokat
értelemszerűen a társulás közös munkaterve határozza meg. Közös továbbá
az intézmények gazdálkodása, de az egyes településeket érintő döntések
az érintett önkormányzat egyetértéséhez kötöttek. Ugyanezek a
jogok illessék meg azokat a községeket is, amelyek iskoláikat többcélú
kistérségi társulás keretében
működtetik.
Minőségbiztosítás
A
többcélú kistérségi társulások a regionális oktatási hivatal szakmai
közreműködésével, az elmúlt évek adatainak felhasználásával készítsék el
és hozzák nyilvánosságra a kistérségben működő valamennyi általános
iskola, értékelését fenntartóra való tekintet nélkül. Ennek alapját az
érintett intézmények önértékelése képezze. Az értékelés szempontjai: a
kompetencia mérések eredményei, később ezek változásának tendenciái
(különös tekintettel a hozzáadott pedagógiai értékre), egyéb tanulói
teljesítmények (pl. továbbtanulási eredmények), szaktanár ellátottság,
tanárok képzettsége, a kötelező ellátást meghaladó szolgáltatások,
felszereltség. Erre az értékelésre épüljön a többcélú társulások
kistérségi közoktatási intézkedési
terve.
Finanszírozás
Alapelvként
az egyes iskolák közötti megkülönböztetés ne mennyiségi alapon
történjen, hanem a pedagógiai munka minősége szerint. Ne korlátozzák a
kisiskolák részvételét a fejlesztési és egyéb pályázatokon. Az
iskolák értékeléséhez a jelenlegi támogatási rendszert kiegészítő új,
minőségi normatíva kapcsolódna. Oktatási feladatellátásra alakult
társulás tagjai a minőségi jogcímen folyósított támogatásban együtt
részesüljenek, hogy a támogatás a minőségi különbségek csökkentésére,
szakmai együttműködésre ösztönözzön. Önálló és társult
intézmények egyaránt részesüljenek az alapnormatíva mellett minőségi
támogatásban is. A társulást, a közös feladatellátást
ösztönző, a társulás fenntartójának folyósított támogatások
egy része megmarad (pl. a bejáró tanulók utáni normatíva), egyes elemei
beépülnek az alapnormatívába – így minden iskola számára hozzáférhetőek
lesznek – egy további hányad pedig a minőségi normatívának adja át a
helyét.
Létszámkorlátok
A
társulás keretében járó kedvezmények továbbra is a meghatározott
minimális csoportlétszámhoz kötöttek, azonban megfelelő pedagógiai
program esetén a felső tagozaton is elfogadottá válik a különböző
évfolyamok tanulóiból összevont csoportok
kialakítása. Megfelelő minőségi mutatók esetén a 7-8. osztályra
megállapított minimális létszám hiánya ne akadályozza az intézmény
működését illetve évfolyamok indítását.