Esélyegyenlőség
vagy tehetséggondozás? – nagyjából e fogalmakat állítja szembe két
szabaddemokrata politikus javaslata, amely egyebek mellett megszüntetné a
nyolcosztályos gimnáziumokat. (Forrás: HVG)
„Nálunk a politikai elit jobbára 6, 8 osztályos
gimnáziumokba járatja a gyerekeit, csak a többieknek akarja fenntartani a
8+4-es rendszert” – e sommás társadalomkritikát fogalmazta meg a
civilben szociológus Magyar Bálint SZDSZ-képviselő a Népszava hétfői
számában. Tette az egykori oktatási miniszter mindezt indoklásként is
annak kapcsán, hogy frakciótársával, Sándor Klárával a közoktatási
törvény módosítására nyújtott be javaslatot.
Az
indítvány lényege, hogy 2011-től az általános iskolák ötödik és hatodik
osztályában sem szakrendszerű (tantárgyakra bontott) oktatás folyna.
Ezzel gyakorlatilag megszűnne a gimnáziumkezdés lehetősége 10 éves
korban, más kérdés, hogy az ilyen szerkezetváltó gimnáziumba igyekvők
így – a szintén elitintézményeknek tartott – 6 osztályos középiskolákba
áramolhatnak majd. Hogy az elit gyermekei jelentős számban járnak a
hosszított középiskolai osztályokba, oktatáskutatók már a kilencvenes
évek közepétől érzékelték, akkor azonban oktatási miniszterként Magyar
nem szánta rá magát ellenük radikális lépésre. Később viszont úgy tűnt,
nyugvópontra jut az ügy – a Jelentés a magyar közoktatásról, 2007 című
kötet szerzői a szerkezetváltó iskolák számának stabilizálódását, sőt
némi csökkenését tapasztalták.
A
vihar egy pohár vízben tombol – legalábbis statisztikai szemszögből
nézve. Magyarországon az összesen 620 gimnáziumból a nyolcosztályosok
száma 80 körül van, ott 16 ezer 5–8. évfolyamos diákot oktatnak, ami a
korosztály összlétszámának körülbelül a 4 százaléka. Ráadásul a 80
iskola területi elhelyezkedés és fenntartói hovatartozás szerint
meglehetősen vegyes képet mutat. Találhatók köztük patinás egyházi és
országos hírű állami elit középiskolák, de például olyan is, mint a
lakótelepi iskolából kinőtt, és sokak által ma is csak a Kilences
iskolaként emlegetett nyíregyházi Arany János Gimnázium és Általános
Iskola. Ennek igazgatója, Kantár Attila mindössze nevetéssel reagál a
HVG azon kérdésére, hogy a politikai elit iskolájának tekintik-e
magukat. A városi fenntartású nyíregyházi Arany 75 százalékos
felsőoktatási felvételi aránnyal büszkélkedhet, ami megegyezik az
iskolatípustól független országos átlaggal. Szintén a települési
önkormányzat tartja fenn az érdi Vörösmarty-gimnáziumot, ahol négy- és
nyolcosztályos gimnáziumi csoportok párhuzamosan működnek. És bár a
hosszabb gimnáziumi csoportokban jobbak a tanulmányi átlageredmények –
esetükben tavaly ez 4,62 volt, szemben a hagyományos gimi 4,28-os
átlagával –, az érdemjegyek nem azt jelzik, hogy a 4 osztályos
csoportokban tombolna a kontraszelekció.
Ez a
javaslat merénylet az oktatás eredményessége ellen – véli Hoffmann
Rózsa, a KDNP parlamenti képviselője, aki a budapesti Németh László
Gimnázium igazgatójaként 1989-ben főszerepet vállalt az első
nyolcosztályos gimnázium létrehozásában. Elmondása szerint már akkor sem
a politikai akarat, hanem a tanárok innovativitása és a kedvező szülői
fogadtatás teremtette meg a tehetségek korai kiválasztásának és
gondozásának lehetőségét. Az azóta eltelt időszak mindenben igazolta a
várakozásainkat – mondta a képviselőnő, emlékeztetve ugyanakkor arra,
hogy a nyolcosztályos gimnáziumoknak máig nincsenek központilag
meghatározott minőségi paramétereik.
A Magyar-féle
módosító javaslattal Hoffmann szerint más baj is van, „hemzsegnek benne a
szakmai dilettantizmust tükröző hibák”. Ezek között említi a házi
feladat tilalmát, holott – mondta a szakirodalomra hivatkozva – ez
mással nem helyettesíthető eszköz, ami markánsan javítja a tanulmányi
eredményeket. A terv ellenzőinek ugyanakkor, úgy tűnik, elsősorban a 8
osztályos gimnáziumok likvidálásával van bajuk. Egyelőre erre hegyezte
ki véleményét a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, amely az
elképzelést visszalépésnek tekinti. Óvatosabban elutasító a Fidesz,
amely kormánypártként egykor a szerkezetváltó iskolákat nem túlságosan
preferálta. Oktatáspolitikusuk, Sió László azzal érvelt a közoktatás
szerkezetének változtatása ellen, hogy a mai struktúra alkalmas arra,
hogy minden gyerek megtalálja benne a tanulási
utat.
Nem pártolja a változtatást Tatai-Tóth András
MSZP-képviselő sem, igaz, ő úgy fogalmazott, hogy most nincs pénz az
átállásra, azaz fontosabb lenne másra – például pedagóguskarokra,
tanártovábbképzésre – költeni. Igaz, az MSZP-nek már tetszik a
javaslatnak az az eleme, hogy az alapkészségek alsó tagozatos
fejlesztését valahogy vigyék át az 5., 6. évfolyamokra is. A kérdésben
leginkább kompetens Oktatási és Közoktatási Minisztérium egyelőre
hezitál, bár állítólag Hiller István miniszter és Arató Gergely
államtitkár „személy szerint” szimpatizál a Magyar-tervezettel.
Hivatalosan viszont a tárca csak annyit közölt a HVG-vel, hogy
„tanulmányozzák és megvitatják” a javaslatot.