Határozathozatal
helyett új tárgyalási napot jelölt ki a bíró a hátrányos
megkülönböztetés miatt megbírságolt kerepesi iskola ügyében. A jogvédő
alapítvány szerint továbbra is elkülönítve oktatnak diákokat az
iskolában, ezért újra az Oktatási Hivatalhoz fordultak. (Forrás:
Népszabadság)

„Konstruktív mederben
kellene tartani az ügyet. És Erzsébet, azon is kéne dolgozni, hogy az
érintett gyerekek hozzáállása változzon” – így szólt Gaudi Nagy Tamás
ügyvéd a kerepesi iskolából kitiltott jogvédő alapítvány vezetőjéhez,
Mohácsi Erzsébethez tegnap a Fővárosi Bíróság tárgyalója előtti
folyosón, miután a bíró úgy döntött: júniusra halasztja a kerepesi
iskolával kapcsolatos ügy tárgyalását. Pedig sokan határozathozatalra
számítottak.

Lapunk tavaly megírta,
hogy az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF)
munkatársai feltárták, milyen jogsértések történtek a Széchenyi István
Általános Iskolában. Néhány roma gyerek csak hetente kétszer járhatott
iskolába, és az is kiderült: nem tanítottak nekik nyelveket és
informatikát. A cikk nyomán az Oktatási Hivatal vizsgálatot indított,
úgy találták, a CFCF hátrányos elkülönítéssel kapcsolatos panaszai
jogosak, és eladdig példátlan, egymillió forintos bírságot szabtak ki az
iskolára. Az intézmény igazgatója ekkor még csupán az összeg nagysága
miatt fellebbezett, amelyet az oktatási miniszter elutasított. Így
került az ügy a Fővárosi Bíróságra, ahol a kerepesi iskola képviseletét a
Magyar Gárda ügyeiben is eljáró ügyvéd, Gaudi Nagy Tamás látja
el.

Hiller István oktatási miniszter
alperesként fenntartja a hivatal határozatát, álláspontja szerint az
ugyanis jogszerű. A CFCF ügyvédje, Farkas Lilla kérelmezte a bíróságot,
hogy engedélyezze, hadd avatkozzanak be a perbe. Az iskola ugyanis
becsületsértés miatt beperelte az alapítvány vezetőjét, akitől nem
vagyoni kártérítésként ötmillió forintot is követel. (Mohácsi Erzsébet a
szeptemberi tanévnyitón úgy nyilatkozott, továbbra is elkülönítik a
cigány gyerekeket.) Az alperes képviselője szerint a két ügy szorosan
összefügg.

Gaudi Nagy viszont nem
így látja, és a bíróság előtt a gárda védelme során szerzett
tapasztalataira hivatkozott. A szervezet feloszlatása ügyében indított
per kapcsán a bíróság nem engedte beavatkozni sem az Országos Cigány
Önkormányzatot, sem a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét. – Az
alperes védje meg a határozatot egyedül – szögezte le a
tárgyaláson.

Gaudi Nagy a hátrányos
megkülönböztetést állítólagosnak és meg nem történtnek nevezte, szerinte
a diákok egyéni tanrendje mindenkinek érdeke volt: az esélyegyenlőség
nem azt jelenti, hogy a rossz tanulók szintjén kell tartani egy iskola
színvonalát. Azt is megkérdőjelezi, ekkora büntetés arányban áll-e az
„oktatástechnikai szabálytalansággal”, ahogyan a virtuális E osztály
létezését és az elkülönítést nevezte. Gaudi Nagy a tárgyaláson azt
kifogásolta, az alperes miniszter fél év alatt miért nem részletezte
ellenkérelmét (ennyi idő telt el a fellebbezés elutasítása óta), de ez
az idő, úgy látszik neki is kevés volt. Ő ugyanis bizonyítási
indítványait csak most adta elő, de azt nem pontosította, mit is akar
bizonyítani.

A bíró Gaudi Nagynak
engedve bekérette az Oktatási Hivatal és a minisztérium összes,
esélyegyenlőséget érintő ügyben hozott határozatát.

– Ez példátlan. Sok közigazgatási ügyet tárgyaltam, de
ilyen eljárásjogi döntéssel még nem találkoztam – kommentálta a CFCF
ügyvédje a döntést.